Nonprofit szervezetek joga: Az Egyesülettől az Alapítványig – Útmutató a társadalmi célú működéshez
A nonprofit szervezetek a társadalom motorjai. Legyen szó egy helyi sportklubról, egy országos betegsegítő szervezetről vagy egy kulturális értéket ápoló alapítványról, ezek a szervezetek nem a tulajdonosi profitért, hanem egy közös, társadalmilag hasznos célért dolgoznak. Működésük alapja a profittilalom: a gazdálkodásuk során keletkező esetleges nyereséget nem oszthatják fel, hanem azt vissza kell forgatniuk a saját, alapító okiratukban rögzített céljaikra. A megfelelő jogi forma kiválasztása és a szabályos működés biztosítása kulcsfontosságú a hosszú távú sikerhez.
Egyesület vagy Alapítvány? A helyes jogi forma kiválasztása
Bár mindkettő nonprofit, az egyesület és az alapítvány két, alapjaiban eltérő működési logikájú szervezet.
- Egyesület: Ez egy demokratikus, tagságon alapuló szervezet. Legalább 10 alapító tag szükséges a létrehozásához. A legfőbb döntéshozó szerv a tagokból álló közgyűlés, ahol jellemzően "egy tag, egy szavazat" elv érvényesül. Ideális választás olyan közösségi kezdeményezésekhez, ahol az aktív tagság jelenti a szervezet magját (pl. sportegyesületek, szakmai szervezetek, baráti körök).
- Alapítvány: Ez egy célvagyon köré épülő szervezet. Az alapító(k) egy meghatározott vagyont (pénz, ingatlan stb.) rendelnek egy tartós, közérdekű cél elérésére. Az alapítványnak nincsenek tagjai, a működését és a vagyon kezelését egy, az alapító által kinevezett testület, a kuratórium végzi. Ideális forma hosszú távú filantróp célok megvalósítására vagy egy nagyobb vagyon egy adott ügy szolgálatába állítására.
- Nonprofit gazdasági társaság: Létezik egy hibrid megoldás is, a nonprofit Kft. vagy Zrt. Ez a forma a vállalkozásokhoz hasonlóan működik, de a profittilalom miatt a nyereséget nem vehetik ki a tulajdonosok. Tipikusan szociális vállalkozások választják, amelyek a piacon értékesítenek terméket vagy szolgáltatást, de a bevételüket egy társadalmi célra fordítják.
A "szupererő": A közhasznú minősítés megszerzése
A közhasznú státusz egyfajta minőségi pecsét, amelyet a bíróság adományoz azoknak a szervezeteknek, amelyek közfeladatot látnak el, és megfelelnek a szigorú átláthatósági és gazdálkodási követelményeknek. Bár többletadminisztrációval jár, jelentős előnyöket is kínál:
- Előnyök: A közhasznú szervezetek jogosultak az SZJA 1%-os felajánlások gyűjtésére. Emellett a nekik juttatott vállalati adományok után a támogató cégek adókedvezményt vehetnek igénybe, ami jelentősen megkönnyíti az adományszervezést.
- Kötelezettségek: Cserébe a közhasznú szervezeteknek minden évben egy részletes, nyilvános beszámolót (ún. közhasznúsági mellékletet) kell készíteniük és közzétenniük, amelyben pontosan bemutatják a tevékenységüket és a pénzügyeiket.
A nonprofit szervezet életciklusa és az ügyvéd szerepe
Egy civil jogban jártas ügyvéd a nonprofit szervezet teljes életútja során stratégiai partner lehet.
- Alapítás: Segít kiválasztani a célnak leginkább megfelelő jogi formát (egyesület, alapítvány), és elkészíti a bejegyzéshez szükséges, jogilag precíz alapító okiratot vagy alapszabályt.
- Működés és Compliance: Folyamatos tanácsadást nyújt a jogszerű működéshez, segít a közgyűlések és kuratóriumi ülések szabályos lebonyolításában, valamint az éves beszámolók benyújtásában, elkerülve a hatósági szankciókat.
- Közhasznúság megszerzése: Végigkíséri a szervezetet a közhasznúvá minősítés folyamatán.
- Megszűnés: Ha a szervezet befejezi a működését, az ügyvéd levezényli a jogutód nélküli megszüntetés (végelszámolás) hivatalos eljárását.
Egy nonprofit szervezet sikeres vezetése nemcsak a jó ügy iránti elkötelezettségen múlik, hanem a professzionális és jogszerű működésen is. A szakszerű jogi háttér biztosítja, hogy a szervezet vezetői a bürokrácia helyett a valódi küldetésükre koncentrálhassanak.
