A zaklatás napjaink egyik leggyakoribb bűncselekménye, amely súlyosan sérti az emberi méltóságot és a magánélethez való jogot, amelyek alkotmányos alapjogok. A Büntető Törvénykönyv, rövidítve Btk., vagyis a kettőezer-tizenkettedik évi C. törvény kettőszázhuszonkettedik paragrafusa szabályozza ezt a tényállást, amely kettőezerhuszonnégyben jelentős módosításokon esett át. Ebben az útmutatóban bemutatjuk, mit jelent a zaklatás jogi értelemben, és hogyan védekezhetünk ellene.

Mi a zaklatás?

A zaklatás olyan magatartás, amellyel valaki megfélemlít egy másik személyt, vagyis félelem érzetet kelt benne, vagy önkényesen beavatkozik annak magánéletébe, ami azt jelenti, hogy nem kívánt módon beleszól a magánügyeibe. A törvény célja, hogy védelmet nyújtson azoknak, akiket tartósan vagy rendszeresen háborgatnak, mert ez súlyosan sérti a személyi jogokat. Fontos, hogy a zaklatás szubszidiárius bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy csak akkor állapítható meg, ha az elkövető magatartása nem valósít meg súlyosabb bűncselekményt, például személyi szabadság megsértése vagy testi sértés, mert azokat előbb kell vizsgálni.

A zaklatás alaptényállása – Btk. 222. § (1) bekezdés

A törvény szövege szerint aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az alaptényállás elemei

Az alaptényállás több elemet tartalmaz, amelyek együtt szükségesek a bűncselekmény megállapításához. A cél lehet megfélemlítés, ami azt jelenti, hogy félelem érzetet akar kelteni, vagy magánéletbe való önkényes beavatkozás, ami azt jelenti, hogy nem kívánt módon beleszól a magánügyekbe. Az elkövetési magatartás a háborgatás, ami sokféle formában megvalósulhat, és később részletezzük. A háborgatás jellege rendszeres, vagyis többször visszatérő, vagy tartós, ami azt jelenti, hogy hosszabb időn keresztül folyamatosan fennáll. A büntetési tétel egy évig terjedő szabadságvesztés, ami vétséget jelent, tehát nem bűntettet, amely enyhébb kategória.

Mit jelent a háborgatás?

A háborgatás rendkívül sokféle formában megvalósulhat a modern technológia korszakában. Telefonhívások, vagyis ismételt, nem kívánt hívások, amelyek zavarják a sértettet, gyakori forma. Az SMS és e-mail üzenetek tömeges, zavaró üzenetek küldését jelentik, ami szintén háborgatás. A követés, amikor valaki követi a sértettet közterületen, munkahelyen vagy lakóhelyén, súlyosan sértheti a magánélethez való jogot. A nem kívánt megjelenés a sértett lakhelyén vagy munkahelyén szintén háborgatásnak minősül. A közösségi média platformokon történő zaklatás, mint Facebook, Instagram vagy más online platformok, egyre gyakoribb. Az ajándékok küldése, ha nem kívánt ajándékokat vagy leveleket küldenek, szintén zaklatás lehet. Végül a hozzátartozók zaklatása, amikor a sértett családtagjait háborgatják, szintén megvalósítja a tényállást.

Rendszeres vagy tartós

A zaklatás megállapításához a háborgatásnak rendszeresnek vagy tartósnak kell lennie, amely fontos korlátozás. Rendszeres azt jelenti, hogy többször, visszatérő jelleggel történik, például hetente többször is zavar. Tartós azt jelenti, hogy hosszabb időn keresztül folyamatosan fennáll, például hónapokon át. Egyetlen alkalom tehát az alaptényállás szerint nem valósítja meg a zaklatást, kivéve a kettőezerhuszonnégyben bevezetett új eseteket, amelyeket később tárgyalunk.

Fenyegetéssel elkövetett zaklatás – Btk. 222. § (2) bekezdés

A súlyosabb alakzat szerint aki félelemkeltés céljából mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez a tényállás nem igényel rendszerességet vagy tartósságot, tehát egyetlen fenyegetés is megalapozza a bűncselekmény megállapítását, ami szigorúbb szabály.

Példák a fenyegetésre

A fenyegetés sokféle formában megnyilvánulhat, amelyek mind félelmet keltenek. A megöllek, ha nem jössz vissza hozzám kifejezés közvetlen fenyegetés az életre. A feldúlom a házadat kijelentés vagyonellenes erőszakra utalás. A tudom, hol jársz iskolába a gyereked mondat utalás erőszakra a gyermek ellen, ami különösen súlyos. Végül a hamis bombariadó keltése, amikor a látszatát kelti, hogy bomba fog robbanni, szintén fenyegetéssel elkövetett zaklatás.

2024-es új szabályozás – Btk. 222. § (1a) és (1b) bekezdés

A kettőezer-huszonnegyedik évi hatvanegyedik törvény és a kettőezer-huszonötödik évi negyvenkilen-cedik törvény jelentős változásokat hozott a zaklatás szabályozásában, amely szigorítás a jogalkotó szándéka szerint.

Új alapeset: kapcsolatfelvétel tilalmának megszegése

Az új szabályozás szerint zaklatást követ el az is, aki több helyzetben jár el jogellenesen. Először, ha folyamatban lévő büntetőeljárás alatt áll, és a hatóság figyelmeztette, hogy ne lépjen kapcsolatba a sértettel, és ennek ellenére kapcsolatba lép vele, ez zaklatásnak minősül. Másodszor, ha korábban távoltartást rendeltek el ellene, amely bírósági vagy hatósági intézkedés, és ennek ellenére önkényesen kapcsolatba lép a sértettel, szintén zaklatás. Fontos változás, hogy ez az új alapeset egyetlen kapcsolatfelvétellel is megvalósul, tehát nem kell rendszeres vagy tartós legyen, és nem kell, hogy háborgató jellegű legyen, ami jelentős szigorítás. A puszta kapcsolatfelvétel, akár egy telefonhívás vagy üzenet, elegendő a bűncselekmény megállapításához, ha figyelmeztették vagy távoltartás alatt áll.

Minősített esetek – súlyosabb büntetési tételek

A zaklatás súlyosabban büntetendő bizonyos esetekben, amelyek fokozott védelmet biztosítanak. Ha gyermek sérelmére követik el, mert a gyermekek fokozottabb védelmet igényelnek. Ha a sértett a zaklatónak volt házastársa, volt élettársa vagy gyermekének szülője, mert kapcsolati erőszak esetén súlyosabb a cselekmény. Ha a sértett nevelés, felügyelet vagy gondozás alatt állt az elkövetőnél, vagyis függő helyzetben volt, ami kihasználást jelent. Ha a sértett hivatalos személy, és a zaklatás hivatalos eljárása miatt történik, mert a közhatalmat kell védeni. Végül, ha a sértett közfeladatot ellátó személy, például tanár vagy egészségügyi dolgozó, szintén súlyosabban büntetendő. A minősített esetekben a büntetési tétel két évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztés is lehet, amely jelentős büntetés.

A zaklatás mint magánindítványos bűncselekmény

A zaklatás magánindítványra üldözendő bűncselekmény, amely azt jelenti, hogy a sértett döntése szükséges az eljárás megindításához. Ez azt jelenti, hogy büntetőeljárás csak akkor indulhat, ha a sértett feljelentést tesz, tehát nem hivatalból nyomoznak. A magánindítvány harminc napon belül visszavonható, ami azt jelenti, hogy a sértett meggondolhatja magát és visszaléphet. A sértett maga dönthet, hogy kívánja-e az elkövető felelősségre vonását, ami tiszteletben tartja az áldozat akaratát. Kivétel azonban, hogy ha a zaklatást kiskorú sérelmére követik el, hivatalból üldözendő, tehát nem kell a gyermek vagy szülő feljelentése, mert a gyermekeket fokozottan védeni kell.

Mit tehetsz, ha zaklatnak?

1. Dokumentálj mindent

A bizonyítékok összegyűjtése kulcsfontosságú a sikeres feljelentéshez. Készíts képernyőképeket az üzenetekről és híváslistákról, hogy lásd, mikor és hányszor hívtak vagy írtak. Mentsd el az e-maileket, amelyeket a zaklató küldött, hogy meglegyen a teljes levelezés. Vezess naplót az eseményekről, amelyben rögzíted a dátumot, időpontot, helyszínt és a történteket, hogy pontos kronológia álljon rendelkezésre. Végül gyűjts tanúkat, akik látták vagy hallották a zaklatást, mert a tanúvallomások erős bizonyítékok.

2. Szólj az elkövetőnek

Írásos formában, például e-mailben vagy SMS-ben, közöld az elkövetővel egyértelműen, hogy nem kívánsz vele kapcsolatot tartani, ami világos határt szab. Kérd, hogy hagyjon békén, és ne keresse meg többé. Figyelmeztesd, hogy ha folytatja, feljelentést teszel, ami komolyságot ad az üzenetnek. Ez a lépés fontos bizonyíték lehet később, mert bizonyítja, hogy világosan közölted az akaratodat.

3. Tegyél feljelentést

A feljelentést megteheted több helyen is az ügy súlyától függően. A rendőrségen személyesen vagy írásban tehetsz feljelentést, ami a leggyakoribb módszer. Az ügyészségen is tehetsz feljelentést, ha a rendőrség nem foglalkozik az üggyel. Online is megteheted az Ügyfélkapun keresztül, ami kényelmes módszer. A feljelentésben részletesen írd le a zaklatás tényét, az időpontokat és körülményeket, és csatold a bizonyítékokat, mint képernyőképek vagy tanúk nevét.

4. Kérj távoltartást

Súlyos esetben kérheted a bíróságtól az elkövető távoltartását, amely bírósági intézkedés. A távoltartás megtiltja, hogy a közeledben tartózkodjon, például száz méteres távolságot kell tartania. Megtiltja, hogy kapcsolatba lépjen veled telefonon, üzenetben vagy személyesen. A távoltartás megszegése újabb bűncselekmény, vagyis ha megszegi, büntetőeljárás indulhat ellene, ami visszatartó erő.

Online zaklatás (cyberstalking)

Az online zaklatás egyre gyakoribb jelenség a digitális korban, amely ugyanolyan káros, mint az offline zaklatás. A közösségi médiában való folyamatos üzenetküldés, amikor a zaklató állandóan küld privát üzeneteket, zaklatásnak minősül. A kommentelés a sértett bejegyzései alatt, amikor minden posztodhoz negatív vagy fenyegető kommenteket ír, szintén zaklatás. A rágalmazó tartalmak megosztása, amikor valótlan állításokat terjeszt rólad, súlyosan sérti a becsületet. A fake profilok létrehozása, amikor hamis profilokat hoz létre, hogy zaklasson vagy megfélemlítsen, gyakori taktika. Végül a sértett személyes adatainak közzététele, amit doxingnak neveznek, például lakcím vagy telefonszám, rendkívül veszélyes. Az online zaklatás ugyanúgy bűncselekmény, és ugyanúgy büntethető, mint az offline zaklatás, tehát ne gondold, hogy az internet büntetlenséget jelent.

Munkahelyi zaklatás

A munkahelyi zaklatás, amelyet mobbingnak is neveznek, szintén megvalósíthatja a Btk. kettőszázhuszonkettedik paragrafusa szerinti tényállást bizonyos feltételek mellett. Ha rendszeres vagy tartós, vagyis nem egyszeri incidens, hanem folyamatos. Ha megfélemlítő jellegű, vagyis félelem érzetet kelt a munkavállalóban. Ha a magánéletbe való beavatkozásnak minősül, például ha a magánügyeidbe beleszólnak vagy nyomást gyakorolnak. A munkahelyi zaklatás ellen munkajogi és polgári jogi eszközökkel is lehet védekezni, például kártérítés vagy munkaszerződés megszüntetése.

Kapcsolódó bűncselekmények

A zaklatás mellett más bűncselekmények is megvalósulhatnak, amelyek súlyosabbak és szigorúbban büntetendők. A személyi szabadság megsértése, amely a Btk. százkilencvennegyedik paragrafusa, ha a zaklató megakadályoz téged a mozgásban. A magánlaksértés, amely a Btk. kettőszázhuszonegyedik paragrafusa, ha bejön a lakásodba engedély nélkül. A rágalmazás, amely a Btk. kettőszázhuszonhatodik paragrafusa, ha valótlan tényeket állít rólad. A becsületsértés, amely a Btk. kettőszázhuszonhetedik paragrafusa, ha szidalmazó módon nyilatkozik rólad. A kényszerítés, amely a Btk. százkilencvenötödik paragrafusa, ha erőszakkal vagy fenyegetéssel cselekményre vagy mulasztásra kényszerít. Végül a kapcsolati erőszak, amely a Btk. kettőszáztizenkettedik A paragrafusa, ha volt partnered zaklatását és bántalmazását jelenti.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Zaklatási ügyekben érdemes büntetőjogi ügyvéd segítségét kérni több helyzetben is. Ha bizonyítékokat szeretnél gyűjteni a feljelentéshez, ügyvéd tanácsot ad, milyen bizonyítékok szükségesek. Ha távoltartást kérnél, ügyvéd elkészíti a kérelmet és képvisel a bíróságon. Ha a rendőrség nem foglalkozik megfelelően az üggyel, ügyvéd panaszt tesz és sürgeti az eljárást. Ha kártérítést szeretnél érvényesíteni a zaklatás okozta sérelmekért, ügyvéd polgári pert indít. Végül, ha téged vádolnak zaklatással és védekezni szeretnél, ügyvéd véd a vádak ellen. Ha a zaklatás kapcsolati erőszakkal párosul, a polgári jogi és családjogi szakértelem is fontos lehet a védelem biztosításához.