Bizonyára találkoztál már azzal, hogy a bank, biztosító vagy akár ügyvéd személyes adataidat, dokumentumaidat kérte el, és nyilatkozatokat kellett aláírnod. Ez az ügyfél-átvilágítás, angolul KYC, ami a Know Your Customer, vagyis ismerd meg az ügyfeledet rövidítése – és törvényi kötelezettség. Ebben az útmutatóban elmagyarázzuk, miért kérik az adataidat, milyen jogszabály írja elő, és mire számíthatsz.

Mi az ügyfél-átvilágítás?

Az ügyfél-átvilágítás egy olyan törvényi előírás, amely szerint bizonyos szolgáltatók kötelesek ellenőrizni ügyfeleiket több szempontból is. Először azonosítani kell az ügyfelet, ami azt jelenti, hogy meg kell állapítani, ki vagy, milyen adatokkal rendelkezel. Másodszor ellenőrizni kell a személyazonosságot, vagyis meg kell bizonyosodni arról, hogy tényleg az vagy, akinek mondod magad, és nem valaki más adataival jelentkeztél. Harmadszor, cégek esetén azonosítani kell a tényleges tulajdonost, aki valójában a cég mögött áll és annak javára végső soron a profit megjön. Végül meg kell ismerni az üzleti kapcsolat célját, ami azt jelenti, hogy mit szeretnél elérni a szolgáltatás igénybevételével, miért van szükséged a bankszámlára vagy más szolgáltatásra.

Miért van rá szükség?

Az ügyfél-átvilágítás célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, amely két súlyos bűncselekmény elleni védekezést szolgál. A pénzmosás során a bűncselekményből származó pénzt, mint kábítószer-kereskedelem vagy korrupció bevétele, törvényes forrásúnak próbálják feltüntetni, hogy elrejtsék az illegális eredetét. A szabályozás célja ennek megakadályozása, hogy a bűnözők ne tudják a bankrendszert és más pénzügyi intézményeket használni a tisztára mosásra.

A jogszabályi háttér

Magyarországon a kettőezer-tizenhetedik évi ötvenhárom törvény, rövidítve Pmt., ami a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló törvény, szabályozza az ügyfél-átvilágítást. A törvény kettőezer-tizenhet június huszonhatodikán lépett hatályba, és azóta folyamatosan frissítik a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően. További fontos jogszabályok közé tartozik a huszonkilenc/kettőezerhuszonnégy, hatodik huszonnegyedik MNB rendelet, amely az ügyfél-regisztrációt szabályozza. A harminc/kettőezerhuszonnégy, hatodik huszonnegyedik MNB rendelet az általános pénzmosás elleni eljárásrendet írja elő. Végül az Európai Uniós irányelvek, különösen a negyedik és ötödik pénzmosás elleni irányelv, amelyeket a tagállamoknak be kell ültetniük a saját jogrendszerükbe, szintén meghatározóak.

Kik kötelesek átvilágítani?

A Pmt. széles körben határozza meg a kötelezett szolgáltatókat, akiknek kötelességük az ügyfelek átvilágítása.

Pénzügyi szektor

A pénzügyi szektorban a bankok és hitelintézetek természetesen kötelesek átvilágítani, mert ők kezelik a pénzforgalmat. A biztosítók szintén kötelesek, mert jelentős összegeket kezelnek. A befektetési szolgáltatók, amelyek értékpapír-kereskedéssel foglalkoznak, szintén átvilágítanak. A pénzváltók, ahol devizát vásárolsz vagy eladod, és a pénzforgalmi szolgáltatók, amelyek átutalásokat és fizetéseket bonyolítanak le, mind kötelesek szolgáltatók.

Jogi és tanácsadói szektor

A jogi szektorban az ügyvédek és ügyvédi irodák kötelesek átvilágítani, különösen amikor nagy értékű tranzakciókban közreműködnek vagy cégügyletekkel foglalkoznak. A közjegyzők, akik okiratokat hitelesítenek, szintén kötelesek. A könyvvizsgálók, akik cégek pénzügyi beszámolóit ellenőrzik, és a könyvelők, valamint adótanácsadók, akik pénzügyi tanácsadást nyújtanak, mind beletartoznak a kötelezettek körébe.

Ingatlan és egyéb

Az ingatlanközvetítők, akik ingatlantulajdon adásvételével foglalkoznak, kötelesek átvilágítani, mert nagy értékű tranzakciók zajlanak általuk. A nemesfém-kereskedők, akik aranyat vagy ezüstöt adnak-vesznek, szintén kötelesek, mert a nemesfémek értéktartása miatt gyakori pénzmosási eszközök. A kaszinók, ahol nagy összegek cserélnek gazdát, és a virtuális eszköz szolgáltatók, mint kriptovaluta kereskedők, akiknél szintén jelentős pénzforgalom van, mind kötelesek az átvilágításra.

Mikor kötelező az átvilágítás?

Az ügyfél-átvilágítás kötelező több helyzetben is, amelyeket a törvény pontosan meghatároz. Először ügyfélkapcsolat létesítésekor kötelező, például amikor bankszámlát nyitsz vagy biztosítást kötsz. Másodszor, ha négy és fél millió forintot elérő készpénzes tranzakciót bonyolítasz le, akkor is kötelező az átvilágítás, mert a nagy készpénzforgalom pénzmosási kockázatot jelent. Harmadszor, háromszázezer forintot elérő devizaváltásnál szintén kötelező, mert a deviza könnyebben mozgatható. Negyedszer, gyanús körülmények esetén, amikor a szolgáltató úgy véli, hogy valami nem stimmel, bármikor kötelező az átvilágítás. Végül kétely esetén a korábbi adatok valódiságáról, ha a szolgáltató azt gyanítja, hogy az adatok már nem aktuálisak vagy hamisak, szintén kötelező az újraellenőrzés.

Milyen adatokat kérnek?

Természetes személytől (magánszemély)

Magánszemélytől több alapvető adatot kérnek, amelyek azonosításhoz szükségesek. A családi és utónév természetesen kötelező, hogy tudják, kivel állnak szemben. A születési hely és idő szintén szükséges az egyértelmű azonosításhoz. Az anyja neve, amely hagyományosan magyarországi azonosító adat, szintén kérik. Az állampolgárság fontos információ, hogy melyik ország joghatósága alá tartozol. A lakcím szintén kötelező adat, hogy tudják, hol laksz. Végül a személyazonosító okmány típusa és száma, ami lehet személyi igazolvány vagy útlevél, bizonyítja az adatok valóságát.

Jogi személytől (cég)

Cégeknél bonyolultabb az átvilágítás, mert több rétegű információra van szükség. A cégnév egyértelmű azonosítást szolgál. A székhely mutatja, hol található a cég. A cégjegyzékszám, amely a cégbíróságon nyilvántartott egyedi azonosító, szintén kötelező. A képviselő adatai, vagyis aki a céget képviselheti és aláírási joggal rendelkezik, szintén kellenek. Végül és legfontosabban a tényleges tulajdonos vagy tulajdonosok adatai, akik valójában a cég mögött állnak és a profitot élvezik, szükségesek a teljes átláthatósághoz.

Szükséges dokumentumok

A szolgáltatók különböző dokumentumokat kérnek az adatok igazolására. A személyi igazolvány vagy útlevél az elsődleges azonosító okmány, amelyből a legtöbb adat kiderül. A lakcímkártya igazolja, hogy hol laksz ténylegesen. Cégek esetén a cégkivonat, amely a cégbíróságon bejegyzett adatokat tartalmazza, szükséges. Az aláírási címpéldány, amely azt mutatja, ki jogosult a cég képviseletére, szintén gyakran kérik.

Tényleges tulajdonos azonosítása

A Pmt. előírja a tényleges tulajdonos azonosítását, ami különösen fontos cégek esetén. Tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki a cégben huszonöt százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik, vagyis legalább negyedének tulajdonosa, ami jelentős befolyást jelent. Tényleges tulajdonos lehet az is, aki a cég felett egyéb módon meghatározó befolyást gyakorol, például szavazati jogok vagy vezetői pozíció révén, még akkor is, ha nem tulajdonos. Ha a tényleges tulajdonos nem azonosítható, mert például több kisrészvényes van és senki nem éri el a huszonöt százalékot, akkor a vezető tisztségviselőt kell megjelölni tényleges tulajdonosként, mert valakinek felelősnek kell lennie.

A PEP nyilatkozat

Fontos része az átvilágításnak a PEP nyilatkozat, ami a Politically Exposed Person, vagyis Kiemelt Közéleti Személyek rövidítése, amely azt vizsgálja, hogy politikailag exponált személy vagy-e.

Ki számít kiemelt közéleti személynek?

Kiemelt közéleti személynek számítanak az államfők, kormányfők és miniszterek, akik a legmagasabb állami tisztségeket töltik be. A parlamenti képviselők, akik a törvényhozásban dolgoznak, szintén ide tartoznak. A legfelsőbb bírósági tagok, akik a legmagasabb szintű igazságszolgáltatást végzik, szintén PEP személyek. A Számvevőszék és jegybank vezetői, akik a pénzügyi rendszer felügyeletéért felelnek, mind kiemelt közéleti személyek. A nagykövetök, akik külföldön képviselik az országot, és az állami vállalatok vezetői, akik jelentős állami vagyont kezelnek, szintén ide tartoznak. Fontos, hogy e személyek közeli hozzátartozói, mint házastárs, gyerekek vagy szülők, és e személyekkel közeli kapcsolatban állók, mint üzleti partnerek, szintén PEP státuszúak lehetnek.

Miért fontos?

A PEP státuszú személyeknél fokozott ellenőrzés szükséges, ami szigorúbb átvilágítást jelent, mivel korrupciós kockázatuk magasabb lehet a befolyásuk miatt. Ezért extra figyelmet fordítanak a tranzakcióikra és a pénzforrásaikra.

Az átvilágítás szintjei

A Pmt. háromféle átvilágítási szintet különböztet meg a kockázat függvényében, ami rugalmas megközelítést tesz lehetővé.

1. Egyszerűsített átvilágítás

Alacsony kockázat esetén alkalmazható az egyszerűsített átvilágítás, ami kevesebb dokumentumot és adatot igényel. Bizonyos állami szervek, amelyek átláthatóan működnek, automatikusan alacsony kockázatúak. A tőzsdén jegyzett társaságok, amelyek nyilvános beszámolási kötelezettséggel rendelkeznek, szintén alacsony kockázatúak. Végül kis összegű tranzakciók, ahol nem várható pénzmosás, egyszerűsített átvilágítással is elintézhetők.

2. Általános átvilágítás

Ez a standard eljárás, amelyet a legtöbb esetben alkalmaznak, amikor sem különösen alacsony, sem különösen magas kockázatról nincs szó.

3. Fokozott átvilágítás

Magasabb kockázat esetén kötelező a fokozott átvilágítás, ami még részletesebb vizsgálatot jelent. PEP státuszú személyek automatikusan fokozott átvilágítás alá esnek, mert korrupciós kockázatuk van. A magas kockázatú országok ügyfelei, amelyek országok nem megfelelően szabályozzák a pénzmosást, szintén fokozott átvilágítást igényelnek. Szokatlan tranzakciók, amelyek nem illenek a szokásos üzleti mintázatba, gyanúsak lehetnek. Végül a távoli, vagyis nem személyes ügyfélkapcsolat, amikor videóhívás vagy elektronikus azonosítás történik, szintén fokozott átvilágítást igényel, mert nehezebb ellenőrizni a személyazonosságot.

Elektronikus ügyfél-átvilágítás

Kettőezer-husonöttől jelentős változások léptek életbe az elektronikus átvilágítás terén, ami modernizálja az eljárást. Videóhívás útján is elvégezhető az azonosítás, amikor a kamera előtt mutatod meg a személyi igazolványodat és az arcod. Az eAzonosítás, vagyis állami elektronikus azonosítás, mint az ügyfélkapu vagy más állami rendszerek, elfogadott az azonosítás során. Végül biometrikus adatok, mint arcfelismerés vagy ujjlenyomat, használhatók a személyazonosság megerősítésére. Kettőezer-huszonöt január elsejétől a szolgáltatók kötelesek lehetővé tenni az elektronikus átvilágítást a magyar lakcímkártyával rendelkezőknek, ami jelentősen gyorsítja a folyamatot.

Az adatok frissítése

Az átvilágítás nem egyszeri esemény, hanem folyamatos kötelezettség, amely biztosítja, hogy az adatok mindig aktuálisak maradjanak. Az adatokat ötévente felül kell vizsgálni, ami azt jelenti, hogy a szolgáltató ötévenként bekéri újra a dokumentumokat és adatokat. Változás esetén azonnal frissíteni kell, tehát ha elköltözöl vagy nevet változtatsz, azonnal értesítened kell a szolgáltatót. A szolgáltató bármikor kérhet frissítést, ha gyanúsnak találja az adatokat vagy kétségei vannak az aktuális helyzetről.

Mi történik, ha nem működsz együtt?

Ha az ügyfél nem adja meg a szükséges adatokat, komoly következményekkel kell számolni. A szolgáltató nem létesíthet ügyfélkapcsolatot veled, ami azt jelenti, hogy nem nyithat számlát vagy nem köthetsz biztosítást. Meglévő kapcsolat esetén megszüntetheti azt, vagyis lezárhatja a bankszámládat vagy felmondhatja a szolgáltatást. A tranzakciót megtagadhatja, ami azt jelenti, hogy nem hajtja végre az átutalást vagy más pénzügyi műveletet. Ez nem az adott szolgáltató önkényes döntése, hanem törvényi kötelezettség, amit a Pmt. előír, és amelyet be kell tartaniuk, különben ők kerülnek bajba.

Adatvédelem és titoktartás

Az átvilágítás során gyűjtött adatokra szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek védik a magánszférádat. Az adatokat a szolgáltató nyolc évig köteles megőrizni az ügyfélkapcsolat megszűnése után, hogy a hatóságok később is ellenőrizhessék. A GDPR, vagyis az Általános Adatvédelmi Rendelet szabályai alkalmazandók, ami európai szintű adatvédelmi sztenderdet biztosít. Az adatokat csak a törvényben meghatározott célra, vagyis pénzmosás megelőzésére, használhatják, és nem adhatják ki hirdetési vagy más célokra. Végül az adatokat hatóságnak csak megkeresésre adhatók ki, vagyis nem automatikusan osztják meg, hanem csak ha a rendőrség vagy NAV hivatalosan kéri.

Gyanús tranzakciók bejelentése

Ha a szolgáltató gyanús körülményt észlel, amely pénzmosásra utalhat, köteles több lépést megtenni. Először bejelentést kell tennie a pénzügyi információs egységnek, amelyet a NAV PIEF, vagyis Pénzügyi Információs Egység működtet, ahol szakemberek elemzik a gyanús eseteket. Másodszor a tranzakciót felfüggesztheti bizonyos esetekben, ha azt gyanúsnak tartja, amíg a PIEF dönt. Végül az ügyfelet nem tájékoztathatja a bejelentésről, ami azt jelenti, hogy nem mondhatja el, hogy gyanúsnak tartja, mert ez elriaszthatná a bűnözőt és meghiúsíthatná a nyomozást.

Szankciók

A Pmt. megsértése súlyos következményekkel jár mind a szolgáltatók, mind az ügyfelek számára.

Szolgáltatók számára

Ha a szolgáltató nem tartja be az átvilágítási kötelezettségeket, bírság sújthatja, amely akár két milliárd forint vagy az éves árbevétel tíz százaléka lehet, a kettő közül a magasabb, ami jelentős összeg. A tevékenységi engedély visszavonása is lehetséges, ami azt jelenti, hogy nem folytathatja a tevékenységét, ami a vállalkozás végét jelenti. Végül a vezető tisztségviselő eltiltása is lehetséges, ami azt jelenti, hogy a felelős személy nem vezethet pénzügyi intézményt a jövőben.

Ügyfelek számára

Ha valaki hamis adatokat ad meg az átvilágítás során, vagy a pénzmosásban részt vesz, szintén komoly büntetésre számíthat. Büntetőjogi felelősség áll fenn, mert a pénzmosás bűncselekmény a Btk., vagyis a Büntető Törvénykönyv szerint. A büntetés akár nyolc év szabadságvesztés is lehet, ami jelentős börtönbüntetést jelent, tehát nem enyhe következmény.

Gyakorlati tanácsok

Ha átvilágításra kerül sor, érdemes néhány gyakorlati tanácsot megfogadni az egyszerű lebonyolítás érdekében. Ne lepődj meg, mert az átvilágítás törvényi kötelezettség, nem a szolgáltató ügyeskedése vagy bizalmatlanságának jele, hanem a törvény előírja. Készítsd elő a dokumentumokat előre, mint személyi igazolvány, lakcímkártya és cégkivonat cégek esetén, hogy gyorsan menne az eljárás. Válaszolj őszintén a kérdésekre, mert a hamis nyilatkozat bűncselekmény, és később előjöhet, hogy hazudtál. Frissítsd az adataidat, ha változnak, mert változás esetén azonnal jelezd a szolgáltatónak, hogy elkerüld a problémákat. Végül őrizd meg a másolatokat a benyújtott dokumentumokról, mert hasznos lehet később, ha vitatod valamit vagy más szolgáltatóhoz fordulsz.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Az ügyfél-átvilágítással kapcsolatban szakember segíthet több helyzetben is. Ha bonyolult tulajdonosi struktúrájú céged van, több tulajdonossal vagy külföldi érintettséggel, érdemes ügyvédet bevonni a tényleges tulajdonos meghatározásához. Ha külföldi érintettség van az ügyben, például külföldi cég vagy tulajdonos, a jogszabályok bonyolultak lehetnek. Ha a szolgáltató megtagadja az ügyfélkapcsolatot és nem magyarázza meg az okot, ügyvéd segíthet kikényszeríteni az indoklást. Ha pénzmosás gyanújába keveredtél, azonnal ügyvédhez kell fordulnod, mert büntetőjogi következmények lehetnek. Végül ha compliance rendszert építesz ki cégedben, hogy megfeleljen a pénzmosás elleni szabályoknak, szakértő tanácsadó szükséges. Az adatvédelmi jogban jártas ügyvéd segíthet a GDPR-megfelelőségben és az adatkezelési szabályok betartásában. Cégalapítási ügyekben a tényleges tulajdonosi nyilvántartás kezelésében kaphatsz segítséget. Pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban a hitelügyekben jártas szakember a megfelelő választás.