Ha valakinek tartozol, vagy ha neked tartoznak, fontos kérdés, hogy meddig érvényesíthető a követelés. Az elévülés egy olyan jogintézmény, amely meghatározza, hogy bizonyos idő elteltével egy tartozás bírói úton már nem hajtható be. Ebben az útmutatóban a Polgári Törvénykönyv, vagyis a kettőezer-tizenhárom évi ötödik törvény szabályai alapján bemutatjuk az elévülés legfontosabb tudnivalóit.

Mi az elévülés?

Az elévülés azt jelenti, hogy egy követelés, bár anyagilag fennáll, jogi úton többé nem érvényesíthető, vagyis nem lehet bírósághoz fordulni a behajtásáért. Fontos megérteni, hogy a tartozás nem szűnik meg az elévülés miatt, csak nem kényszeríthető ki bírósági úton, tehát a követelés továbbra is létezik, csak nem hajtható végre állami kényszerrel. Ha az adós, vagyis aki tartozik, önként fizet az elévült tartozást, nem kérheti vissza az összeget, mert a tartozás anyagilag fennáll, csak a kikényszeríthetőség szűnt meg. Az állam az elévült követelés teljesítését nem kényszeríti ki, ami azt jelenti, hogy ha bírósághoz fordulsz elévült tartozással, és az adós hivatkozik az elévülésre, a bíróság nem kötelez fizetésre.

Az általános elévülési idő

A Polgári Törvénykönyv, rövidítve Ptk., szerint az általános elévülési határidő öt év, amely azt jelenti, hogy ha nincs speciális szabály, akkor a követeléseket öt éven belül kell érvényesíteni, különben elveszíted a bírósági kikényszerítés lehetőségét. Az elévülési idő akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik, vagyis amikor a tartozást teljesíteni kellene. Például kölcsön esetén a visszafizetési határidő napján kezdődik az elévülés, tehát ha január elsején kellene visszafizetni a kölcsönt, akkor január elsejétől számít az öt év. Szolgáltatás díja esetén a számla esedékességekor kezdődik, vagyis amikor a számlán feltüntetett fizetési határidő lejár. Kártérítés esetén a kár bekövetkeztekor kezdődik az elévülés, ami azt jelenti, hogy amikor a kár megtörtént, attól kezdve számít az öt év.

Speciális elévülési határidők

Bizonyos követelésekre rövidebb vagy hosszabb elévülési idő vonatkozik, amelyeket a jogalkotó az adott jogviszony sajátosságai miatt határozott meg.

1 éves elévülés

Egyéves elévülési idő vonatkozik a kellékszavatossági igényre, amely azt jelenti, hogy ha hibás terméket vettél, és szeretnéd érvényesíteni a szavatossági jogaidat, egy éven belül kell lépned. A fuvarozási szerződésből eredő igények szintén egy év alatt évülnek el, ami a szállítmányozási és fuvarozási tevékenységek gyors lebonyolítását szolgálja. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások díjkövetelései, mint telefon vagy internet számlák, szintén egy év alatt évülnek el az elektronikus hírközlési törvény, rövidítve Eht., alapján, ami gyors elszámolást tesz lehetővé.

3 éves elévülés

Hároméves elévülési idő vonatkozik a munkajogi igényekre, mint munkabér, szabadságmegváltás és egyéb munkaviszonnyal kapcsolatos követelések, amely a munkaügyi viták gyorsabb rendezését célozza. A termékfelelősségi igény relatív határideje, vagyis amikor tudomást szereztél a kárról, szintén három év. A villamosenergia-szolgáltatásból eredő követelések is három év alatt évülnek el, ami az energiaszolgáltatók és fogyasztók közötti gyors elszámolást biztosítja. Végül a veszélyes üzem működéséből eredő kártérítés, például ha egy gyár működése okoz kárt, szintén három éves elévülési határidő alá esik.

10 éves elévülés

A termékfelelősségi igény abszolút határideje tíz év, ami azt jelenti, hogy a termék forgalomba hozatalától számított tíz éven túl semmilyen körülmények között nem érvényesíthető a termékfelelősségi igény, még akkor sem, ha később jössz rá a hibára.

Az elévülés megszakadása

Az elévülés megszakadása azt jelenti, hogy az addig eltelt idő figyelmen kívül marad, és az elévülési idő újra kezdődik nulláról, mintha most jött volna létre a követelés. Ez jelentős előny a jogosult számára, mert így újabb öt év áll rendelkezésére a követelés érvényesítésére.

Az új Ptk. szerint az elévülés megszakad több esetben is. Először, ha a tartozást elismerik, vagyis az adós írásban vagy akár szóban elismeri a tartozást, ami azt jelenti, hogy beismeri, hogy tartozik neked. Másodszor, ha a követelést megegyezéssel módosítják, például részletfizetési megállapodást kötnek, ami azt jelenti, hogy a felek új feltételekben állapodnak meg a tartozás rendezéséről. Harmadszor, ha a követelést bírósági eljárásban érvényesítik, vagyis pert indítanak vagy fizetési meghagyást bocsátanak ki, ami hivatalos jogi lépés. Végül, ha a követelést csődeljárásba bejelentik, vagyis felszámolási vagy csődeljárásban igényként bejelentik, szintén megszakad az elévülés.

Fontos változás: az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg!

A régi Ptk. szerint az írásbeli felszólítás, például tértivevényes levél, amely az adóst fizetésre szólította fel, megszakította az elévülést. Az új Ptk. ezt megszüntette, ami lényeges változás. Ma már nem elegendő felszólító levelet küldeni az adósnak, mert ez nem szakítja meg az elévülést. A tartozást engedményezni, vagyis faktorcégnek eladni, szintén nem szakítja meg az elévülést, ami azt jelenti, hogy pusztán a jogosult személyének változása nem érinti az elévülést. Végül telefonon emlékeztetni az adóst szintén nem elegendő, mert szóbeli felszólítás nem szakít meg elévülést. Ha meg akarod szakítani az elévülést, bírósági eljárást kell indítanod, ami hivatalos és dokumentált lépés, vagy el kell érned, hogy az adós elismerje a tartozást, ami lehet írásban vagy szóban, de bizonyíthatónak kell lennie.

Az elévülésre hivatkozás

Nagyon fontos szabály, hogy az elévülést a bíróság nem veszi figyelembe hivatalból, ami azt jelenti, hogy a bíró nem mondja el magától, hogy elévült a tartozás. Ha ellened pert indítanak elévült tartozás miatt, neked kell hivatkoznod az elévülésre, különben a bíróság úgy tekinti, mintha nem lenne elévülési probléma. Ha nem hivatkozol az elévülésre, a bíróság kötelezhet a fizetésre, még akkor is, ha a követelés valójában elévült, mert a bíróság ezt nem vizsgálja automatikusan. Az elévülési kifogást be kell jelentened a perben, vagyis az első tárgyaláson vagy az ellenkérelemben egyértelműen ki kell jelentened, hogy a követelés elévült, és ezért nem vagy köteles fizetni.

Az elévülési idő módosítása szerződésben

A felek a szerződésben eltérhetnek az általános öt éves elévülési időtől, ami rugalmasságot biztosít az üzleti viszonyokban. Rövidebb időben is megállapodhatnak, például két vagy három évben, ha ez mindkét félnek megfelel. Hosszabb időben is megállapodhatnak, akár nyolc vagy tíz évben, ha azt a követelés jellege indokolja. A megállapodást írásban kell rögzíteni a szerződésben, mert szóbeli megállapodás nem érvényes az elévülési idő módosítására.

Gyakori kérdések

Elévült a tartozásom – mit tegyek?

Ha a tartozásod elévült, és a hitelező, vagyis akinek tartozol, mégis pert indít ellened, fontos tudnod, hogy mit tehetsz. A bírósági eljárásban hivatkozz az elévülésre, mert ha ezt elmulasztod, a bíróság kötelezhet a fizetésre. Számold ki pontosan, mikor vált esedékessé a tartozás, vagyis nézd meg a szerződést vagy számlát, hogy mikor kellett volna fizetned. Ellenőrizd, nem történt-e elévülést megszakító esemény, mint például tartozáselismerés vagy részletfizetési megállapodás, mert ezek újraindítják az elévülési időt.

Nekem tartoznak – elévül a követelésem?

Ha neked tartoznak, és közeleg az elévülés, gyorsan cselekedned kell, mert az elévült követelést már nem tudod bíróságon érvényesíteni. Indíts bírósági eljárást, amely lehet per vagy fizetési meghagyás, mert ez megszakítja az elévülést. Próbáld meg elérni, hogy az adós elismerje a tartozást írásban, például e-mailben vagy levélben, mert ez is megszakítja az elévülést. Végül köss részletfizetési megállapodást az adóssal, amely módosítja a követelést, és ezzel szintén megszakítja az elévülést.

Fizetési meghagyás és az elévülés

A fizetési meghagyásos eljárás megindítása, amely egy egyszerűsített bírósági eljárás tartozások behajtására, megszakítja az elévülést. Ez egy gyors és olcsó módja annak, hogy megakadályozd a követelésed elévülését, mert nem kell teljes pert indítanod, elég a közjegyző előtt fizetési meghagyást kérni.

Az elévülés nyugvása

Az elévülés nyugszik, vagyis szünetel, ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni a követelését, ami azt jelenti, hogy olyan akadály merült fel, ami miatt nem tehető felelőssé azért, hogy nem lépett. A nyugvás megszűnésétől számított egy éven belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, ami mentő öv a jogosult számára. Nyugvási okok lehetnek például háború vagy vis maior, vagyis elháríthatatlan külső ok, mint természeti katasztrófa. A jogosult cselekvőképtelensége, amikor például kómában van vagy súlyos beteg, szintén nyugvási ok. Végül házastársak közötti követelés a házasság fennállása alatt nyugszik, mert nem várható el, hogy házastársak egymás ellen pert indítsanak a házasság alatt.

Speciális esetek

Adótartozás elévülése

Az adótartozások elévülésére nem a Ptk., hanem az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozik, amely külön szabályokat tartalmaz az adókövetelésekre. A NAV, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal követeléseinek elévülése eltérő szabályok szerint alakul, és általában hosszabb elévülési időkkel számol az adóügyek sajátosságai miatt.

Büntetőjogi igények

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti igényre speciális szabályok vonatkoznak, amelyek figyelembe veszik a büntetőeljárás időtartamát és a károsult különleges helyzetét, mert a károsultnak várnia kell a büntetőeljárás befejezéséig.

Bérleti díj, közüzemi tartozás

A bérleti díj és a közüzemi tartozások, mint víz, gáz vagy fűtés díja, az általános szabályok szerint öt év alatt évülnek el, tehát ha az adós nem fizet, öt éven belül érvényesíteni kell a követelést. Egyes közüzemi szolgáltatásoknál azonban rövidebb idő is lehet, például elektronikus hírközlés esetén, mint telefon vagy internet, egy év az elévülési idő, ami gyorsabb elszámolást követel.

Gyakorlati tanácsok

Ha neked tartoznak

Ha neked tartoznak, több gyakorlati tanácsot érdemes megfogadnod a követelésed megóvására. Ne várj az utolsó pillanatig az eljárás megindításával, mert a határidők szigorúak, és ha elmulasztod, elveszíted a követelésed. Dokumentálj mindent, vagyis őrizd meg a szerződéseket, számlákat, levelezést, mert ezek lesznek a bizonyítékok a bíróságon. Kérj írásbeli elismerést az adóstól, mert ha az adós elismeri a tartozást, az megszakítja az elévülést, és újabb öt évet nyersz. Végül fontold meg a fizetési meghagyást, amely gyors és olcsó eljárás, és hatékonyan megszakítja az elévülést.

Ha te tartozol

Ha te tartozol valakinek, szintén van néhány fontos lépés, amit érdemes megtenned. Ellenőrizd az elévülést, vagyis számold ki, mikor keletkezett a tartozás, és hátha már elévült, tehát nem érvényesíthető bírósági úton. Ha elévült a tartozás, hivatkozz az elévülésre a bírósági eljárásban, mert a bíróság nem vizsgálja hivatalból, és ha nem hivatkozol rá, kötelezhetnek a fizetésre. Ha nem évült el a tartozás, rendezd azt, mert a késedelem csak növeli a tartozást késedelmi kamatokkal és esetleges perköltségekkel.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Elévülési kérdésekben érdemes polgári jogi ügyvéd segítségét kérni több helyzetben is. Ha bizonytalan vagy, elévült-e a követelésed vagy tartozásod, ügyvéd kiszámolja a pontos elévülési határidőt és a megszakadási eseményeket. Ha pert indítanak ellened elévült tartozás miatt, ügyvéd megfogalmazza az elévülési kifogást és képvisel a bíróságon. Ha nagyobb összegű követelést szeretnél érvényesíteni, ügyvéd segít az eljárás lefolytatásában és a bizonyítékok összegyűjtésében. Ha speciális elévülési szabályok vonatkoznak az ügyedre, például munkajogi vagy termékfelelősségi ügy, ügyvéd ismeri a részletszabályokat. Végül ha a másik fél vitatja az elévülést, ügyvéd érvel amellett, hogy helyes a számításod. Tartozásbehajtás esetén a követelésbehajtásban jártas ügyvéd a legjobb választás.