A pihenéshez való jog minden munkavállaló alapvető joga. De pontosan mennyi szabadság jár neked? Ki dönti el, mikor mehetsz nyaralni? Mi a helyzet a gyerekek után járó pótszabadsággal vagy az apasági szabadsággal? A Munka Törvénykönyve (Mt.) részletesen szabályozza ezeket a kérdéseket. Ebben az útmutatóban tisztázzuk a jogaidat és kötelezettségeidet, hogy a pihenés valóban pihenés legyen.

Mennyi szabadság jár? – Az alapszabadság és a pótszabadságok

A szabadságod két részből áll: az alapszabadságból és a különböző jogcímeken járó pótszabadságokból. Ezek összege adja ki az éves keretedet.

1. Alapszabadság

Minden munkavállalónak, életkortól és munkakörtől függetlenül, évi 20 munkanap alapszabadság jár. Ez a törvényi minimum, ennél kevesebb nem lehet, még akkor sem, ha a munkaszerződésben kevesebbet írtatok alá (az ilyen kikötés semmis).

2. Életkor szerinti pótszabadság

A korod előrehaladtával a szabadságod mértéke automatikusan növekszik. A pótszabadság először abban az évben jár, amikor betöltöd az adott életkort:

  • 25. életévtől: +1 nap
  • 28. életévtől: +2 nap
  • 31. életévtől: +3 nap
  • 33. életévtől: +4 nap
  • 35. életévtől: +5 nap
  • 37. életévtől: +6 nap
  • 39. életévtől: +7 nap
  • 41. életévtől: +8 nap
  • 43. életévtől: +9 nap
  • 45. életévtől: +10 nap (ez a maximum)

Így egy 45 év feletti munkavállalónak már alanyi jogon 30 nap szabadsága van.

3. Gyermekek után járó pótszabadság (Szülői pótszabadság)

A 16 év alatti gyermeket nevelő szülőknek (anyának és apának is!) pótszabadság jár:

  • Egy gyermek után: +2 nap
  • Két gyermek után: +4 nap
  • Kettőnél több gyermek után: összesen +7 nap

Fogyatékos gyermek esetén ez a pótszabadság gyermekenként további 2 nappal nő.

Fontos változás: A gyermekek után járó pótszabadság kiadásának időpontjáról a munkavállaló dönthet, de ezt az igényét legalább 15 nappal előre be kell jelentenie.

4. Apasági szabadság

Az apának gyermeke születése esetén 10 munkanap pótszabadság jár, amelyet a születést követő második hónap végéig vehet igénybe, az általa kért időpontban (két részletben is). Figyelem: Az első 5 napra a távolléti díj 100%-a, a második 5 napra azonban csak a 40%-a jár!

5. Egyéb pótszabadságok

  • Fiatal munkavállaló (18 év alatt): +5 nap évente.
  • Föld alatt vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozók: +5 nap.
  • Megváltozott munkaképességű dolgozók: +5 nap.

Ki dönt a szabadság kiadásáról? – A nagy félreértés

Gyakori tévhit, hogy a munkavállaló "kiveszi" a szabadságot. A jog szerint a szabadságot a munkáltató adja ki, a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Ugyanakkor a törvény garantál bizonyos jogokat neked is:

  • 7 munkanap: Évente 7 munkanappal a munkavállaló rendelkezik. Ezt a munkáltató köteles akkor kiadni, amikor te kéred (kivéve a munkaviszony első 3 hónapját).
  • Bejelentési határidő: Az igényedet legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt jelezned kell.
  • 14 egybefüggő nap: A szabadságot úgy kell kiadni, hogy évente legalább egyszer 14 egybefüggő napra (amibe a hétvége is beleszámít) mentesülj a munkavégzés alól. Ettől azonban közös megegyezéssel el lehet térni.

Mikor kell kiadni a szabadságot?

A főszabály: a szabadságot abban az évben kell kiadni, amikor jár. Nem lehet "gyűjtögetni" éveken át.

Kivételek:

  • Ha a munkaviszony október 1. után kezdődött, a szabadság a következő év március 31-ig kiadható.
  • Ha a szabadság kiadása az év végén kezdődik, 5 munkanap átnyúlhat a következő évre.
  • Az életkor szerinti pótszabadságot a felek írásbeli megállapodása alapján a következő év végéig ki lehet adni.

Kifizethetik-e pénzben a szabadságot? (Szabadságmegváltás)

NEM. A szabadság célja a regenerálódás, ezért pénzben megváltani tilos. Egyetlen kivétel van: a munkaviszony megszűnése. Ha kilépsz vagy elbocsátanak, és maradt bent ragadt szabadságod, azt a munkáltató köteles kifizetni.

Betegszabadság vs. Rendes szabadság

Ne keverd össze a kettőt! Ha beteg vagy, évente 15 nap betegszabadság jár (a távolléti díj 70%-ával), ezt követően pedig táppénz. A betegszabadságot csak orvosi igazolással veheted igénybe, és nem csökkenti a rendes évi szabadságodat.

Visszahívhatnak-e a szabadságról?

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató:

  • Módosíthatja a már közölt szabadság időpontját.
  • Megszakíthatja a már megkezdett szabadságot.

Ilyenkor azonban a munkáltató köteles megtéríteni a kárt (pl. a lemondott repülőjegy árát, a hazautazás költségét). Fontos: Az apasági szabadságot a munkáltató nem szakíthatja meg!

Mikor érdemes munkajogászhoz fordulni?

Ha úgy érzed, a munkáltatód nem tartja be a szabályokat – nem adja ki a szabadságot, nem engedi kivenni a neked járó 7 napot, vagy nem fizeti ki a bent ragadt napokat kilépéskor –, érdemes munkajogi ügyvéd segítségét kérni. Egy ügyvédi felszólító levél gyakran gyorsan rendezi a helyzetet, elkerülve a későbbi pereskedést.