Ha jogi segítségre van szükséged, gyakran találkozhatsz a "jogtanácsos" kifejezéssel. Sokan összekeverik az ügyvéddel, pedig bár mindkét szakember jogász, a szerepük, a jogköreik és a felelősségük jelentősen eltér. Cégvezetőként különösen fontos értened a különbséget, hogy tudd: mikor érdemes saját jogtanácsost alkalmaznod, és mikor jobb külső ügyvédi irodát megbíznod. Ebben az útmutatóban tisztázzuk a fogalmakat és segítünk a döntésben.

Ki a jogtanácsos? – A "belsős" ember

A jogtanácsos egy olyan jogi szakvizsgával rendelkező szakember, aki munkaviszonyban áll egy céggel, intézménnyel vagy szervezettel. Ő a cég "házon belüli" jogásza (in-house counsel).

Fő jellemzői:

  • Alkalmazott: Munkaszerződése van, havi fix fizetést kap, nem megbízási díjat.
  • Kizárólagosság: Főszabály szerint csak a munkáltatóját (és annak kapcsolt vállalkozásait) képviselheti, másnak nem nyújthat jogi szolgáltatást.
  • Integrálódás: Mélyen ismeri a cég belső működését, stratégiáját és piaci környezetét.

Ki az ügyvéd? – A "külsős" szakértő

Az ügyvéd ezzel szemben egy független szolgáltató, aki az ügyvédi kamara tagjaként, saját irodájában vagy társulásban dolgozik.

Fő jellemzői:

  • Független: Nem állhat munkaviszonyban (kivéve tudományos, művészeti stb. tevékenységet), megbízási szerződés alapján dolgozik.
  • Piaci szereplő: Bárki megbízhatja, egyszerre több, egymástól független ügyfélnek is dolgozhat.
  • Szélesebb jogkör: Bizonyos tevékenységeket (pl. büntetőügyben védelem, klasszikus letétkezelés) csak ő végezhet.

A jogtanácsosok két típusa: Kamarai és Nem kamarai

2018 óta a törvény élesen megkülönbözteti a jogtanácsosok két csoportját. Ez dönti el, mit írhatnak alá és hol képviselhetik a céget.

1. Kamarai jogtanácsos

Ő az a jogtanácsos, aki belépett az Ügyvédi Kamarába. Jogállása nagyon hasonlít az ügyvédéhez:

  • Ellenjegyzési jog: Ellenjegyezhet okiratokat (pl. ingatlan adásvételi szerződés, céges iratok) a munkáltatója számára.
  • Teljes körű képviselet: Képviselheti a céget bármely bíróság vagy hatóság előtt.
  • Kötelezettségek: Kötelező kamarai tagdíjat fizetnie, felelősségbiztosítással rendelkeznie és folyamatos továbbképzésen részt vennie.

2. Jogi előadó (Nem kamarai jogtanácsos)

Ő jogi végzettséggel rendelkezik, de nem tagja a kamarának (vagy még nincs szakvizsgája).

  • Korlátozott jogkör: Nem jegyezhet ellen okiratot.
  • Korlátozott képviselet: Csak bizonyos ügyekben és szinteken képviselheti a munkáltatót (pl. járásbíróságon, közigazgatási ügyben), de nem járhat el ott, ahol a törvény kötelező jogi képviseletet ír elő (pl. Ítélőtábla).

Ügyvéd vs. Kamarai jogtanácsos: Gyors összehasonlítás

Szempont Ügyvéd Kamarai jogtanácsos
Jogviszony Megbízási szerződés (számla) Munkaviszony (bér)
Kinek dolgozhat? Bárkinek (több ügyfél) Csak a munkáltatójának
Okirat ellenjegyzése Igen (bárkinek) Igen (csak a cégnek)
Ingatlanügylet Igen Igen (ha a cég az érintett)
Büntetővédelem Igen Nem
Letétkezelés Igen (széles körben) Nem (kivéve szűk körben)
Felelősség Teljes anyagi felelősség Korlátozott (munkajogi)

Mikor melyiket válaszd? – Útmutató cégvezetőknek

A döntés azon múlik, hogy milyen típusú és mennyiségű jogi munkára van szüksége a vállalkozásodnak.

Válassz JOGTANÁCSOST, ha:

  • Nagy volumenű, napi jogi feladatok vannak: Ha a cég mérete miatt folyamatosan szerződéseket kell írni, munkajogi ügyeket intézni vagy követeléseket kezelni, olcsóbb és hatékonyabb egy teljes munkaidős kolléga.
  • Speciális iparági tudás kell: Egy jogtanácsos mélységében megismeri a cég termékeit, a piacot és a belső folyamatokat, így proaktívan tudja támogatni az üzleti döntéseket.
  • Azonnali rendelkezésre állás szükséges: A jogtanácsos "ott ül a szomszéd szobában", bármikor bevonható a megbeszélésekbe.

Válassz ÜGYVÉDET, ha:

  • Eseti jelleggel van szükség jogi segítségre: Kisebb cégeknek nem éri meg fenntartani egy jogtanácsost; olcsóbb megbízni egy ügyvédet, amikor kell.
  • Speciális szaktudás kell: Ha egy ritka vagy bonyolult ügyed van (pl. adóper, szabadalmi vita, nagy értékű felvásárlás), érdemes az adott területre specializálódott ügyvédet keresni.
  • Független nézőpont szükséges: Egy külső ügyvéd objektívebben láthatja a kockázatokat, mint egy alkalmazott, aki benne él a szervezeti hierarchiában.
  • Büntetőügyről van szó: Ha a cég vagy a vezető ellen büntetőeljárás indul, csak ügyvéd láthatja el a védelmet.

Magánszemélyként fordulhatsz jogtanácsoshoz?

Nem. Fontos tisztázni, hogy magánszemélyként (pl. válás, lakásvásárlás, kártérítés) nem bízhatsz meg jogtanácsost. Ők kizárólag a munkáltatójuk (a cég) ügyeit intézhetik. Ha magánemberként van jogi problémád, minden esetben ügyvédet kell keresned.

Gyakorlati tanácsok a kiválasztáshoz

  • Mérd fel a költségeket: Egy jó jogtanácsos bérköltsége (járulékokkal, irodával, szoftverekkel) magas lehet. Számold ki, hogy az ügyvédi óradíjak éves szinten meghaladják-e ezt.
  • Ellenőrizd a kamarai tagságot: Ha jogtanácsost veszel fel, és azt szeretnéd, hogy szerződéseket is ellenjegyezzen vagy bíróságra járjon, mindenképpen kamarai jogtanácsost keress, és fizesd a kamarai tagdíját és biztosítását.
  • Kombinált megoldás: Nagy cégeknél gyakori, hogy van belső jogtanácsos a napi ügyekre, de a speciális, nagy horderejű ügyekre (pl. pereskedés, M&A) külső ügyvédi irodát is megbíznak.