A felmondási idő kulcsfontosságú kérdés a munkaviszony megszüntetésekor. Legyen szó akár munkavállalói, akár munkáltatói felmondásról, tisztában kell lenned azzal mennyi idő alatt szűnik meg ténylegesen a munkaviszonyod, és milyen jogaid, illetve kötelezettségeid vannak ebben az időszakban. Ez az útmutató a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) vonatkozó paragrafusai alapján részletesen bemutatja a felmondási idő szabályait, a járandóságaidat és a védekezési lehetőségeidet.

Mi a felmondási idő és mi a célja?

A felmondási idő az az időszak, amely a felmondás közlésétől a munkaviszony tényleges megszűnéséig tart. Fontos, hogy a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése két külön időpont. Ez alatt az időszak alatt a munkaviszony még fennáll, mindkét felet kötelezettségek terhelik és jogok illetik meg.

A felmondási idő célja kettős:

  • A munkáltatónak időt ad a megfelelő helyettesítés megszervezésére és az átadás-átvétel lebonyolítására.
  • A munkavállalónak lehetőséget biztosít új munkahely keresésére, miközben még van jövedelme.

A törvényes felmondási idő alapszabálya

A Munka Törvénykönyve 68. § (1) bekezdése szerint a felmondási idő legalább harminc nap. Ez az alapszabály minden határozatlan idejű munkaviszonyra vonatkozik, akár te, akár a munkáltatód kezdeményezi a felmondást. A törvény azonban lehetővé teszi, hogy a felek a munkaszerződésben hosszabb felmondási időben állapodjanak meg, de ez legfeljebb hat hónap lehet. A felmondási idő a törvényes minimum alá nem csökkenthető.

Felmondási idő munkavállalói felmondás esetén

Ha te mondasz fel határozatlan idejű munkaviszonyodat, a helyzeted viszonylag egyszerű: a felmondási időd minden esetben harminc nap, hacsak a munkaszerződésedben nem kötöttetek ki ennél hosszabbat (maximum 6 hónapig). Fontos különbség a munkáltatói felmondáshoz képest, hogy a felmondási idő hossza nem növekszik a munkáltatónál töltött évek számával. Ez az aszimmetria abból fakad, hogy a törvényhozó a munkavállaló mobilitását nem kívánta korlátozni hosszabb felmondási idővel.

Munkavállalói felmondás esetén főszabály szerint nem kell indokolnod a döntésedet.

Felmondási idő munkáltatói felmondás esetén

Ha a munkáltatód mondja fel a határozatlan idejű munkaviszonyodat, a felmondási idő a munkáltatónál töltött idő alapján növekszik. Minél hosszabb ideig dolgoztál a cégnél, annál hosszabb felmondási idő illet meg. Ez a rendszer arra ösztönzi a munkáltatót, hogy ne önkényesen váljon meg a régi munkavállalóktól, hiszen nekik már jelentős felmondási időt kell biztosítania.

Munkaviszony hossza a munkáltatónál Törvényes felmondási idő
0-3 év 30 nap
3 év után 35 nap
5 év után 45 nap
8 év után 50 nap
10 év után 55 nap
15 év után 60 nap
18 év után 70 nap
20 év után 90 nap

Mikor kezdődik a felmondási idő?

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. Ha például hétfőn adod át a felmondásodat, a felmondási idő kedden indul. Ez az egyértelmű szabály megkönnyíti a számítást.

Munkáltatói felmondás esetén azonban vannak bizonyos védett időszakok, amikor a felmondási idő nem kezdődhet meg, további védelmet nyújtva neked:

  • Betegség miatti keresőképtelenség ideje (a betegszabadság lejártát követő legfeljebb egy évig).
  • Beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség.
  • Hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.
  • Várandósság ideje, a szülési szabadság végéig.
  • Gyermekgondozási szabadság (GYES/GYED) annak végéig.

Ezekben az esetekben a felmondási idő csak az adott védett időszak lejártát követő napon kezdődhet meg.

A felmondási idő számítása

A felmondási időt naptári napokban kell számítani, nem munkanapokban. Ez azt jelenti, hogy a hétvégék, ünnepnapok és egyéb munkaszüneti napok is beleszámítanak az időtartamba. Például, ha a felmondási idő harminc nap, és január 15-én közlik veled a felmondást, akkor a felmondási idő január 16-án kezdődik és február 14-én jár le. A munkaviszonyod február 14-én szűnik meg.

Felmentési idő – A munkáltató kötelezettsége

Fontos, hogy a felmentési idő és a felmondási idő nem ugyanaz! A felmentési idő a felmondási idő azon része, amikor neked nem kell dolgoznod, de a munkáltató köteles a távolléti díjadat kifizetni.

  • Ha a munkáltató mondja fel a munkaviszonyt, köteles téged legalább a felmondási idő felére felmenteni a munkavégzés alól. Ez a felmentési idő törvényi minimum, amit a munkáltató nem csökkenthet.
  • A munkáltató dönthet úgy is, hogy a felmondási idő nagyobb részére vagy teljes egészére felment téged. A felmentést a te kívánságodnak megfelelően legfeljebb két részletben kell kiadni.
  • A felmentési idő alatt távolléti díj illeti meg a munkavállalót, ami az alapbéren felül a rendszeres bérpótlékokat és a teljesítménybért is magában foglalja.

Ha te mondasz fel munkavállalóként, főszabály szerint nem jár felmentési idő. Ez azt jelenti, hogy a teljes harminc napos felmondási időt le kell dolgoznod, hacsak a munkáltató másként nem dönt.

Végkielégítés és felmondási idő kapcsolata

A végkielégítés és a felmondási idő két külön jogintézmény, de gyakran összekapcsolódnak.

Mikor jár végkielégítés?

Végkielégítésre vagy jogosult, ha a munkaviszonyod legalább három éve fennáll ugyanannál a munkáltatónál, és a munkaviszonyod a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a gazdasági egységet átvevő munkáltató Munka Törvénykönyve hatálya alá nem tartozása miatt szűnik meg.

A végkielégítés mértéke

A végkielégítés mértéke a munkaviszonyod hosszától függ, és a távolléti díjad alapján számítandó:

Munkaviszony hossza Végkielégítés mértéke (havi távolléti díjban)
3-5 év 1 havi
5-10 év 2 havi
10-15 év 3 havi
15-20 év 4 havi
20-25 év 5 havi
25 év felett 6 havi

A végkielégítés mértéke további egy-három havi távolléti díjjal emelkedhet, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg (ún. védett kor).

Mikor nem jár végkielégítés?

  • Munkavállalói felmondás esetén: Kivéve, ha azonnali hatályú felmondást adtál be a munkáltató súlyos kötelezettségszegése miatt.
  • Ha a munkaviszonyod a te magatartásod, vagy nem egészségügyi okból történő képesség hiánya miatt szűnik meg.
  • Közös megegyezés esetén: Kivéve, ha a felek külön megállapodnak róla.
  • Nyugdíjas munkavállalók számára.

Jogok és kötelezettségek a felmondási idő alatt

A felmondási idő alatt is érvényben van a munkaviszony, így mindkét félnek vannak jogai és kötelezettségei:

  • Munkavállalói kötelezettségek: Köteles vagy elvégezni a munkádat (kivéve felmentési idő alatt), átadni a munkáddal kapcsolatos eszközöket és dokumentumokat. A titoktartási kötelezettség a munkaviszony megszűnése után is fennáll.
  • Munkavállalói jogok: Teljes munkabér illet meg a végzett munkáért. A felmentési idő alatt távolléti díj jár. A ki nem adott szabadságot a felmondási idő alatt kiadhatják, vagy a munkaviszony megszűnésekor pénzben megváltják.

Speciális esetek: Felmondás a gyakorlatban

  • Azonnali hatályú felmondás: Nincs felmondási idő, a munkaviszony a felmondás közlésével azonnal megszűnik. Ez csak súlyos kötelezettségszegés esetén alkalmazható.
  • Próbaidő alatti felmondás: Mindkét fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül felmondhat, ilyenkor sincs felmondási idő.
  • Közös megegyezés: A felek szabadon megállapodhatnak a munkaviszony megszűnésének időpontjában, nincs kötelező felmondási idő, de megállapodhatnak ilyenben.

A felmondási idő rövidítése és meghosszabbítása

  • A törvényes minimum (30 nap) alá a felmondási idő nem csökkenthető.
  • A felek közös megegyezéssel lemondhatnak a felmondási idő egy részéről vagy egészéről. Ha a munkáltató rövidebb időt szeretne, a fennmaradó időre járó távolléti díjat meg kell fizetnie, vagyis nem mentesülhet a fizetési kötelezettsége alól.
  • A munkaszerződésben a felek legfeljebb hat hónapi felmondási időben állapodhatnak meg. Kollektív szerződés ettől eltérő szabályokat is megállapíthat.

Gyakorlati tanácsok a felmondási idő kezeléséhez

  • Ellenőrizd a munkaszerződésedet: Nézd meg, van-e benne a törvényestől eltérő felmondási idő kikötve.
  • Számold ki pontosan a felmondási időt: Naptári napokban kell számítani.
  • Ismerd a jogaidat: Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő legalább felére felmentés jár.
  • Dokumentáld a felmondást: Kérj írásbeli visszaigazolást a felmondás átvételéről, mert ez később fontos bizonyíték lehet.
  • Tervezd az új munkahelyedet: Az új állás kezdési dátumát a felmondási idő lejárta utánra szervezd, nehogy átfedés legyen.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Ha a felmondási idővel kapcsolatban bizonytalanságod van, vagy úgy érzed, hogy a munkáltatód nem tartja be a szabályokat, érdemes szakemberhez fordulni:

  • Ha a munkáltató nem ad felmentési időt, bár törvény szerint kötelező lenne.
  • Ha nem fizetik a felmentési idő alatti távolléti díjat.
  • Ha vitatott a munkaviszonyod hossza, ami a felmondási időt és a végkielégítést is befolyásolja.
  • Ha jogellenesnek tartod a felmondásodat, és munkaügyi pert szeretnél indítani.
  • Ha azonnali hatályú felmondásra kényszerülsz, és szeretnéd a jogi következményeket felmérni.

Egy munkajogi ügyvéd segíthet tisztázni a jogaidat, érvényesíteni a követeléseidet, és elkerülni a későbbi problémákat.