A fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások számára létfontosságú ismerni a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (Cstv.). Ez a jogszabály határozza meg, hogyan rendezhető a fizetésképtelen cégek helyzete Magyarországon. Akár adósként, aki cégedet szeretné megmenteni, akár hitelezőként, aki követelését érvényesítené, tisztában kell lenned a jogaiddal és a lehetséges forgatókönyvekkel. Ebben az útmutatóban közérthetően bemutatjuk a csődeljárás és a felszámolás alapvető szabályait, folyamatát és a legfontosabb határidőket.

A csődtörvény kettős célja: Reorganizáció vagy végleges lezárás

A Cstv. célja kettős: egyrészt lehetőséget ad a még életképes, de átmeneti pénzügyi gondokkal küzdő cégek újjászervezésére és megmentésére (csődeljárás). Másrészt pedig, ha az újjászervezés már nem lehetséges, biztosítja a fizetésképtelen vállalkozások rendezett megszüntetését és a hitelezők minél teljesebb kielégítését (felszámolás). Mindkét eljárásban kiemelt cél a hitelezői érdekek védelme, vagyis hogy a hitelezők lehetőség szerint megkapják a nekik járó pénzt. A törvény 1992. január 1-jén lépett hatályba, és azóta számos módosításon esett át. Fontos tudni, hogy a végelszámolási eljárás már nem a csődtörvény, hanem a Cégtörvény része, és csak fizetőképes cégek esetében alkalmazható.

Csődeljárás vs. Felszámolás: Melyik mit jelent?

A két eljárás alapvetően eltérő célokat szolgál, és ezt kulcsfontosságú megérteni a megfelelő stratégia kiválasztásához.

Csődeljárás: A második esély a cégnek

A csődeljárás célja a cég megmentése, a fizetőképesség helyreállítása. Ezt kizárólag az adós cég kezdeményezheti, nem a hitelezők. Lényege, hogy a cég fizetési haladékot, más néven moratóriumot kap, amely alatt megpróbál egyezséget kötni a hitelezőivel egy reorganizációs terv alapján. Sikeres egyezség esetén a cég tovább működik a megállapodás szerint, elkerülve a végleges megszüntetést.

Felszámolási eljárás: A cég végleges bezárása

A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen cég megszüntetése és a hitelezők kielégítése a vagyon értékesítéséből. Ezt kezdeményezheti hitelező, adós vagy végelszámoló egyaránt. Lényege, hogy a cég vagyonát egy kijelölt felszámoló értékesíti, és az ebből befolyó összeget felosztja a hitelezők között egy szigorúan meghatározott sorrend szerint. A végkimenetel a cég jogutód nélküli megszűnése.

A csődeljárás részletes menete: Út a talpra álláshoz

A csődeljárás egy nemperes eljárás, amelynek célja, hogy az adós fizetési haladékot kapjon, és lehetőséget teremtsen a hitelezőkkel való egyezségre.

1. Kérelem benyújtása

A csődeljárás iránti kérelmet kizárólag az adós cég kezdeményezheti a székhelye szerint illetékes törvényszéknél. Ez akkor célszerű, ha a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van, de van realitása annak, hogy a hitelezőkkel egyezségre jut. Fontos, hogy a vezetés valóban meg akarja menteni a céget és hajlandó az ehhez szükséges lépéseket megtenni. A kérelemhez több dokumentumot is csatolni kell, mint például a cég vagyonának és hitelezőinek részletes listáját, az elmúlt időszak beszámolóit, valamint a legfőbb szerv (taggyűlés/közgyűlés) határozatát, amely felhatalmazást ad a kérelem benyújtására.

2. Bírósági döntés és vagyonfelügyelő kirendelése

A bíróság megvizsgálja a kérelmet, és ha nem utasítja el formai hibák vagy kizáró okok miatt, 15 napon belül elrendeli a csődeljárást. A végzést közzéteszi a Cégközlönyben, amely Magyarország hivatalos cégügyi lapja. A bíróság egy vagyonfelügyelőt is kirendel a cég mellé, aki:

  • Felügyeli az adós gazdasági tevékenységét.
  • Képviseli a hitelezők érdekeit az eljárásban.
  • Részt vesz az egyezségi tárgyalásokon.
  • Jóváhagyja az adós bizonyos fontosabb döntéseit (pl. új kötelezettségvállalások).
  • Ellenjegyzi a jegyzőkönyveket és az egyezséget.

3. Fizetési moratórium (haladék)

A csődeljárás elrendelésével a cég automatikus fizetési haladékot kap, amely védettséget biztosít a hitelezői követelésekkel szemben. Ez alatt az időszak alatt az adós mentesül a korábbi fizetési kötelezettségei alól, nem indítható ellene új végrehajtás, és a már folyamatban lévő végrehajtások is szünetelnek. A moratórium időtartama alapesetben a közzététel utáni 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart. Ez az időtartam meghosszabbítható maximum 240 vagy 365 napig, ha a reorganizációhoz szükséges.

4. Hitelezői igények bejelentése és nyilvántartása

A hitelezőknek a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül be kell jelenteniük az adóssal szemben fennálló követeléseiket a vagyonfelügyelőnél. A bejelentéshez nyilvántartásba vételi díjat is kell fizetni (a követelés 1%-a, de minimum 5.000 Ft és maximum 100.000 Ft). Fontos, hogy a vagyonfelügyelő e határidő után is nyilvántartásba veszi a követeléseket, de ez a késedelem hátrányos helyzetbe hozhatja a hitelezőt az egyezségi tárgyalások során.

5. Reorganizációs terv és egyezségi javaslat

Az adós a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belül köteles egyeztetési tárgyalást tartani. Ennek során a vagyonfelügyelő bevonásával elkészíti a fizetőképesség-helyreállítási programot, amely bemutatja, hogyan tervezi a talpra állást. Ez alapján tesz egyezségi javaslatot a hitelezőknek, amely tartalmazhat:

  • Fizetési könnyítéseket (halasztás, részletfizetés).
  • Követelések részleges vagy teljes elengedését.
  • Adósság átvállalását, vagy a cég reorganizációs programjának jóváhagyását.

6. Egyezségkötés és bírósági jóváhagyás

A hitelezők szavaznak az egyezségről. Ha az egyezségi javaslatot a hitelezők elfogadják és azt a bíróság jóváhagyja, a csődeljárás befejezetté nyilvánul. Az egyezséget írásba foglalják, minden érintett fél aláírja, majd a vagyonfelügyelő ellenjegyzi. A cég ezt követően az egyezség szerint folytatja működését, lehetőséget kapva a talpra állásra.

7. Mi történik, ha meghiúsul a csődeljárás?

Ha a hitelezők nem fogadják el az egyezséget, vagy az adós nem teljesíti a vállalásait, a bíróság megszünteti a csődeljárást és elrendeli az adós felszámolását, ami már a cég végleges megszüntetését jelenti.

A felszámolási eljárás részletes menete: A cég végjátéka

A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése és a hitelezők minél teljesebb kielégítése a vagyon értékesítéséből.

Ki kezdeményezheti a felszámolást?

A felszámolást többféle jogosult is kezdeményezheti:

  • Hitelező: Ha az adós nem fizette ki a lejárt tartozását, és a fizetési felszólítás eredménytelen volt.
  • Adós maga: Ha belátja, hogy fizetésképtelen, és önként kéri saját felszámolását (ez az ún. kényszerfelszámolás).
  • Végelszámoló: Ha a végelszámolás során kiderül a cég fizetésképtelensége.
  • Bíróság: Sikertelen csődeljárás után automatikusan elrendelheti.

Hitelezői felszámolási kérelem feltételei

Hitelezőként akkor kérheted az adós felszámolását, ha a tartozás meghaladja a 200.000 forintot, és a fizetési határidő legalább 20 nappal korábban lejárt. Fontos feltétel, hogy előzetesen írásbeli fizetési felszólítást küldj az adósnak, amelyben felhívod a figyelmét, hogy nem fizetés esetén felszámolást kezdeményezel ellene.

Hitelezői igénybejelentés a felszámolásban: Határidők és következmények

A felszámolási eljárásban a hitelezői igények bejelentésének két fontos határideje van, és ezek betartása kulcsfontosságú a követelés érvényesíthetősége szempontjából.

40 napos határidő: Az elsőbbség záloga

A felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 40 napon belül bejelentett igények élveznek elsőbbséget. Ezeket tekintik határidőben benyújtottnak, és előnyben részesülnek a kielégítéskor.

180 napos határidő: A késedelmes bejelentés

Ha elmulasztod a 40 napos határidőt, még van lehetőséged a felszámolás kezdő időpontjától számított 180 napon belül bejelenteni az igényedet. Ez azonban már késedelmes bejelentésnek számít, és csak az időben (azaz 40 napon belül) bejelentett igények kielégítése után kerülhetsz sorra.

Jogvesztés: Az utolsó figyelmeztetés

A 180 napos határidő elmulasztása végzetes következménnyel jár: az ezt követően bejelentett igényeket egyáltalán nem veszik figyelembe. Ez a határidő anyagi jogi jellegű, tehát nem menthető ki semmilyen körülménnyel, még ha beteg voltál vagy nem kaptad meg az értesítést sem.

Nyilvántartásba vételi díj a felszámolásban

A hitelezői igény nyilvántartásba vételéért díjat kell fizetni a felszámolónak. A nyilvántartásba vételi díj a követelés tőkeösszegének 1%-a, de legalább 5.000 forint és legfeljebb 100.000 forint (a Cstv. szerint maximum 200.000 Ft). Ezen felül költségátalányt is kell fizetni, amely a követelés tőkeösszegének 0,5%-a, de legalább 5.000 forint és legfeljebb 40.000 forint. A díj befizetésének igazolását a 40 napos határidőn belül meg kell adnod, különben a felszámoló a követelésedet hátrányosabb helyre sorolja be a kielégítési sorrendben.

Kielégítési sorrend: Ki kapja meg először a pénzt?

A felszámolásban az adós vagyonát nem egyenlően osztják fel a hitelezők között, hanem a törvény meghatároz egy szigorú kielégítési sorrendet. Ez a sorrend alapvetően befolyásolja, hogy hitelezőként mennyi esélyed van a pénzed visszaszerzésére:

  1. Felszámolási költségek: Először a felszámolási eljárás költségeit (felszámoló díja, közzétételi díjak, vagyonértékesítés költségei) kell kifizetni.
  2. Zálogjoggal biztosított követelések: A zálogjoggal vagy óvadékkal biztosított követelések a biztosíték értékéig, de csak akkor, ha a biztosítékot legalább 6 hónappal a felszámolás előtt kikötötték.
  3. Munkavállalói bérek és járandóságok: A felszámolás előtti időszakból származó munkavállalói bérek, végkielégítések és egyéb járandóságok.
  4. Köztartozások: Az állammal szembeni tartozások, mint az adók és járulékok.
  5. Egyéb hitelezői igények: Végül, ötödik helyen állnak az egyéb, nem biztosított hitelezői igények, mint például a beszállítók és szolgáltatók követelései.

Ha egyszerű hitelező vagy (pl. beszállító, szolgáltató), sajnos a kielégítési sor végén állsz, és csak akkor számíthatsz fizetésre, ha az összes előtted álló követelést kielégítették – erre pedig gyakran nem marad elég vagyon.

A felszámoló eljárása

A felszámolót a bíróság rendeli ki, és több fontos feladatot lát el:

  • Megvizsgálja a hitelezői igényeket a bejelentési határnaptól számított 45 napon belül.
  • Értesíti a hitelezőket az igény elismeréséről vagy vitatásáról 15 napon belül.
  • Felméri és értékesíti az adós vagyonát, hogy pénzzé tegye a cég eszközeit.
  • A befolyt összeget felosztja a kielégítési sorrend szerint a jogosultak között.
  • Végül intézkedik a cég törlése iránt a cégjegyzékből, lezárva ezzel a cég jogi létezését.

Fontos határidők összefoglalása

Csődeljárás

  • Hitelezői igénybejelentés határideje: a közzétételtől számított 30 nap.
  • Egyezségi tárgyalás megtartása: a csődeljárás kezdetétől számított 90 napon belül.
  • Fizetési moratórium időtartama: 90 és 365 nap között.

Felszámolás

  • Elsőbbségi igénybejelentés határideje: a közzétételtől számított 40 nap.
  • Késedelmes igénybejelentés lehetséges: a kezdő időponttól számított 180 napon belül.
  • Igénybejelentés jogvesztő határideje: 180 nap (ez után már semmilyen követelés nem érvényesíthető).
  • Átlagos felszámolási időtartam: 1-3 év, de bonyolult ügyekben akár ennél is hosszabb lehet.

Gyakorlati tanácsok adósoknak és hitelezőknek

Ha adós vagy (céged fizetésképtelen vagy azzá válhat)

  • Cselekedj időben: Ha látod, hogy a cég fizetésképtelenné válhat, fontold meg a csődeljárás kezdeményezését, mielőtt a hitelezők felszámolást kérnének. A proaktív lépés megmentheti a cégedet.
  • Készíts reális tervet: A csődeljárás csak akkor sikeres, ha valóban van esély az egyezségre és a fizetőképesség helyreállítására. Egy megalapozott reorganizációs terv elengedhetetlen.
  • Kérj szakértői segítséget: A csődeljárás bonyolult, ügyvéd és könyvelő nélkül szinte lehetetlen sikeresen végigvinni.

Ha hitelező vagy (pénz várható tőled)

  • Tartsd be szigorúan a határidőket: A 40 napos igénybejelentési határidő elmulasztása jelentősen rontja az esélyeidet a követelésed behajtására. A 180 napos határidő jogvesztő!
  • Fizess díjat időben: A nyilvántartásba vételi díj befizetésének igazolása is határidőhöz kötött, ennek elmulasztása hátrányos lehet.
  • Dokumentálj mindent gondosan: A követelést igazoló dokumentumokat (szerződések, számlák, teljesítési igazolások) őrizd meg biztonságos helyen.
  • Légy realista: Biztosíték nélküli hitelezőként gyakran csak töredékét kapod vissza a követelésednek, különösen a kielégítési sorrend miatt.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni csőd- és felszámolási ügyekben?

A csőd- és felszámolási eljárások jogi képviselet nélkül rendkívül kockázatosak és komoly anyagi következményekkel járhatnak. Azonnal fordulj szakértőhöz, ha:

  • Csődeljárást szeretnél indítani céged megmentésére.
  • Hitelezőként szeretnéd behajtani követelésedet, vagy felszámolási eljárásban kell képviseltetned magad.
  • Céged vezetőjeként felelősségre vonás fenyeget a fizetésképtelenség miatt.
  • Vitatják hitelezői igényedet, vagy a kielégítési sorrenddel kapcsolatban kérdésed van.

Egy tapasztalt cégjogi ügyvéd segíthet a megfelelő stratégia kialakításában és a határidők pontos betartásában, ami ezekben az eljárásokban életbevágóan fontos. A jogi támogatás nem költség, hanem befektetés a céged jövőjébe vagy követelésed biztonságába.