Ha a vállalkozásod anyagi nehézségekkel küzd, a csődeljárás lehetőséget adhat a talpra állásra. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szabályozza ezt az elj...
Ha a vállalkozásod anyagi nehézségekkel küzd, a csődeljárás lehetőséget adhat a talpra állásra. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szabályozza ezt az eljárást, amelynek célja a fizetőképesség helyreállítása, nem pedig a cég megszüntetése. Ebben az útmutatóban bemutatjuk a csődeljárás folyamatát, határidőit és következményeit.
Mi a csődeljárás?
A csődeljárás egy olyan reorganizációs célú eljárás, amelynek során az adós cég fizetési haladékot, más szóval moratóriumot kap a hitelezőkkel szemben. Ez a moratórium lehetőséget ad arra, hogy a cég vezetése a hitelezőkkel csődegyezséget kössön, és ezáltal megmentse a vállalkozást. A lényeg, hogy a csődeljárás célja a működés folytatása, nem pedig a cég megszüntetése – ebben alapvetően különbözik a felszámolástól, amely a cég jogutód nélküli megszüntetésére irányul.
Mikor érdemes csődeljárást kezdeményezni?
A csődeljárás akkor lehet megfelelő megoldás, ha a cég átmenetileg fizetésképtelen, de a működése alapvetően életképes. Szükséges, hogy legyen esély a hitelezőkkel való megegyezésre, vagyis a hitelezők hajlandók legyenek egy kompromisszumos megoldásra. A cég vezetésének képesnek kell lennie egy real ista reorganizációs terv kidolgozására, amely megmutatja, hogyan áll talpra a vállalkozás. Végül elengedhetetlen, hogy a tulajdonosok elkötelezettek legyenek a cég megmentése mellett, mert a folyamat komoly munkát és együttműködést igényel.
Ki kezdeményezheti a csődeljárást?
A csődeljárást kizárólag az adós maga kezdeményezheti – ez fontos különbség a felszámoláshoz képest, amelyet a hitelezők is kezdeményezhetnek. A kérelem benyújtására jogosult az adós cég vezető tisztségviselője, vagy a cég legfőbb szerve, vagyis a taggyűlés vagy közgyűlés felhatalmazása alapján eljáró személy.
Mikor nincs helye csődeljárásnak?
A törvény bizonyos esetekben kizárja a csődeljárás lehetőségét. Nem lehet csődeljárást kérni, ha a korábbi csődeljárás befejezésétől még 2 év nem telt el. Szintén kizáró ok, ha a korábbi szerkezetátalakítási eljárás meghiúsulásától 1 év nem telt el. Ha a cég ellen már felszámolást rendeltek el, akkor sem lehet csődeljárást kezdeményezni.
A csődeljárás folyamata
1. Kérelem benyújtása
A csődeljárás iránti kérelmet az illetékes törvényszékhez kell benyújtani. A kérelemhez több dokumentumot is csatolni kell: a csődeljárás elrendelésére vonatkozó kérelmet, a cég vagyonának és hitelezőinek részletes listáját, az elmúlt időszak beszámolóit, valamint a taggyűlés vagy közgyűlés határozatát, amely felhatalmazást ad a kérelem benyújtására.
2. Bíróság döntése
A bíróság megvizsgálja a kérelmet, és ha nem utasítja el formai hibák vagy kizáró okok miatt, 15 napon belül elrendeli a csődeljárást. A végzést közzéteszi a Cégközlönyben, amely Magyarország hivatalos cégügyi lapja. A bíróság egy vagyonfelügyelőt is kirendel a cég mellé, aki felügyeli a gazdálkodást és közreműködik az eljárásban.
3. Fizetési haladék
A csődeljárás elrendelésével a cég automatikus fizetési haladékot kap, amely védettséget biztosít a hitelezői követelésekkel szemben. A moratórium időtartama alapesetben a közzététel utáni 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart. Ez az időtartam meghosszabbítható maximum 240 vagy 365 napig, ha erre szükség van.
4. Hitelezői bejelentkezés
A hitelezőknek be kell jelenteniük a követeléseiket a csődeljárásba. A meglévő követeléseket a csődeljárás elrendelésétől számított 30 napon belül kell bejelenteni. A csődeljárás alatt keletkező új követeléseket pedig 8 munkanapon belül kell benyújtani, hogy azokat is figyelembe vegyék.
5. Reorganizációs program és egyezségi javaslat
A cégnek ki kell dolgoznia egy részletes reorganizációs programot, amely bemutatja, hogyan tervezik a működést a jövőben, milyen költségcsökkentési intézkedéseket hoznak, és honnan várható bevétel. Ezen túl el kell készíteni az egyezségi javaslatot is, amelyben meghatározzák, mit ajánlanak a hitelezőknek – például részletfizetést, elengedést vagy más megoldást. Az egyezségi tárgyalást a csődeljárás kezdetétől számított 60 napon belül össze kell hívni.
6. Csődegyezség megkötése
A hitelezők szavaznak az egyezségi javaslatról. Az egyezség elfogadásához szigorú többség szükséges: a biztosított hitelezők legalább kétharmadának és a nem biztosított hitelezők legalább felének támogatása kell. Ha ez a többség összejön, a csődegyezség megkötésre kerül és kötelező mindenkire.
7. Az eljárás befejezése
A csődeljárás két módon fejeződhet be. Sikeres esetben csődegyezséggel zárul, és a cég tovább működik a megállapodás szerint. Sikertelen esetben, ha nem sikerül egyezségre jutni, felszámolási eljárás indul, ami már a cég megszüntetését jelenti.
A moratórium hatásai
A fizetési haladék ideje alatt jelentős védelem illeti meg a céget. A korábbi tartozások nem követelhetők be a hitelezők részéről. Szerződést nem lehet felmondani vagy attól elállni pusztán amiatt, hogy a cég csődeljárás alatt van. Új felszámolást nem lehet kezdeményezni, és a folyamatban lévő felszámolási kérelmeket megszüntetik. A végrehajtás sem folytatható a cég vagyonára.
Ezzel szemben a cég bizonyos kötelezettségekkel is rendelkezik. A moratórium alatt keletkező új tartozásait teljesítenie kell határidőre. Együtt kell működnie a vagyonfelügyelővel és őszintén be kell mutatnia a helyzetet. Nem vállalhat túlzott kockázatot vagy hozhat olyan döntéseket, amelyek veszélyeztetik a hitelezők érdekeit.
A vagyonfelügyelő szerepe
A bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő fontos szerepet tölt be az eljárásban. Felügyeli a cég gazdálkodását, hogy megbizonyosodjon róla, hogy a cég felelősen jár el. Véleményezi az ügyleteket, különösen a nagyobb értékű vagy szokatlan tranzakciókat. Közreműködik az egyezségi tárgyaláson, segítve a felek közötti megállapodást. Ellenőrzi a hitelezői követeléseket, hogy csak jogos követelések kerüljenek elszámolásra.
Csődeljárás vs. felszámolás
| Szempont | Csődeljárás | Felszámolás |
|---|---|---|
| Cél | Működés folytatása | Jogutód nélküli megszüntetés |
| Ki kezdeményezheti? | Csak az adós | Adós, hitelező, bíróság |
| Fizetési haladék | Igen (moratórium) | Nem |
| Kimenetel | Egyezség vagy felszámolás | Cég megszűnése |
Költségek
A csődeljárás több költséggel is jár. Fizetni kell a közzétételi költségtérítést a Cégközlönyben történő hirdetésért. A vagyonfelügyelői díj szintén költség, amelyet a cégnek kell viselnie. Végül a jogi képviselet költségei is felmerülnek, hiszen célszerű szakértő ügyvéd bevonása az eljárásba.
Gyakorlati tanácsok
Időben cselekedj, mert a csődeljárás akkor hatékony, ha a cégnek még van esélye a felépülésre – ha túl későn fordulsz a bírósághoz, már nem lesz mit megmenteni. Készíts reális tervet, amelyet a hitelezők is elfogadhatónak tartanak, mert ha nem hisznek a sikerben, nem fognak egyezségre jutni. Kommunikálj őszintén a hitelezőkkel, mert az együttműködés növeli az egyezség esélyét. Működj együtt a vagyonfelügyelővel, ne akadályozd a munkáját, mert ő segít az eljárás sikeres lebonyolításában. Tartsd be szigorúan a határidőket, mert a mulasztások végzetesek lehetnek és akár az eljárás megszüntetéséhez is vezethetnek.
Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?
A csőd- és felszámolási ügyekben jártas ügyvéd segítségét érdemes kérni a csődeljárási kérelem elkészítéséhez, mert ez egy bonyolult jogi dokumentum. Szükséged lehet szakemberre a reorganizációs program és egyezségi javaslat kidolgozásához, amely reális és meggyőző kell hogy legyen. A hitelezőkkel folytatott tárgyalásokhoz is hasznos egy tapasztalt ügyvéd jelenléte. A vagyonfelügyelővel való együttműködés során felmerülő jogi kérdésekben szintén segíthet a szakember. Ha hitelezőként te követelésed van a csődeljárás alatt álló céggel szemben, mindenképpen fordulj ügyvédhez jogaid érvényesítése érdekében. A felszámolásban jártas ügyvéd és a cégjogi szakember elengedhetetlen a sikeres csődeljáráshoz.