Ha bírósági pert szeretnél indítani vagy alperes lettél egy perben, fontos tudnod, hogyan zajlik a bírósági eljárás. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályozza a peres eljárást. Ebben az útmutatóban lépésről lépésre bemutatjuk a per menetét.

Mi a polgári per?

A polgári perben a bíróság a felek közötti személyi és vagyoni jellegű jogvitákat dönti el. Ezek a viták sokféle élethelyzetből eredhetnek: lehetnek szerződéses viták, amikor a felek nem tudnak megegyezni egy megállapodás teljesítéséről vagy értelmezéséről. Kártérítési igények esetén valaki kárt szenvedett, és azt szeretné, ha a károkozó megtérítené az okozott vagyoni hátrányt. Tulajdoni viták során az ingatlan vagy más vagyon tulajdonjogával kapcsolatos kérdésekről dönt a bíróság. A családjogi ügyek válást, gyermekelhelyezést vagy tartásdíj megállapítását érinthetik, míg munkaügyi viták esetén a munkáltató és munkavállaló közötti jogvita kerül bírósági eldöntésre.

A per szereplői

A polgári pernek több szereplője van, akik eltérő szerepeket töltenek be az eljárás során. A felperes az a fél, aki a pert indítja, vagyis akinek van valamilyen követelése vagy igénye, amit a bíróság előtt szeretne érvényesíteni. Az alperes az a fél, aki ellen a pert indítják, és aki ellen a felperes valamilyen jogosultságot vagy kötelezettséget állít. A bíróság az a semleges szerv, amely a törvények alapján dönt a felek közötti vitában. A jogi képviselő, jellemzően ügyvéd, az a szakember, aki a felet képviseli és jogi érdekeiért küzd a perben. A tanúk és szakértők pedig olyan személyek, akik bizonyítékot szolgáltatnak az ügy tényállásának megállapításához.

A polgári per három fő szakasza

A peres eljárás három nagy szakaszból áll: a perindításból, a perfelvételi szakból és az érdemi tárgyalási szakból. Mindegyik szakasznak megvan a maga célja és jellegzetes mozzanatai, amelyek együttesen vezetnek el a bírósági ítéletig.

1. szakasz: Perindítás

1.1. Keresetlevél benyújtása

A per a keresetlevél benyújtásával indul, amely egy részletes jogi dokumentum. A keresetlevélnek több kötelező tartalmi elemet kell tartalmaznia a sikeres perindításhoz. Először is meg kell jelölni, hogy melyik bírósághoz nyújtod be a keresetet. Fel kell tüntetni a felek, vagyis a felperes és az alperes pontos adatait, beleértve a nevüket, címüket és egyéb azonosításhoz szükséges információkat. A kereseti kérelemnek pontosan meg kell határoznia, hogy mit kérsz a bíróságtól – például egy meghatározott összeg megfizetését, egy szerződés érvénytelenítését vagy valamely magatartás abbahagyását. A tényállás részben részletesen le kell írnod, hogy mi történt, milyen események vezettek a jogvitához. A jogalap megjelölésénél azt kell kifejtened, hogy milyen jogszabályra, törvényi rendelkezésre hivatkozol követelésed alátámasztására. A keresetlevélnek tartalmaznia kell a bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat is, vagyis meg kell jelölnöd, hogy milyen bizonyítékokkal kívánod állításaidat alátámasztani. Végül csatolnod kell az illeték lerovásának igazolását is.

1.2. Mellékletek

A keresetlevélhez számos mellékletet is csatolni kell. Ezek között szerepelnek a követelést alátámasztó okiratok, például szerződések, számlák, levelezések vagy bármilyen más dokumentum, amely az ügyet alátámasztja. Ha ügyvéd jár el helyetted, meghatalmazást kell csatolni, amely bizonyítja, hogy a jogi képviselő jogosult az érdekeidben eljárni. Természetesen az illeték befizetésének igazolását is mellékelni kell.

1.3. A bíróság vizsgálata

A keresetlevél beérkezése után a bíróság részletes vizsgálatnak veti azt alá. Először is ellenőrzi a keresetlevél formai megfelelőségét, vagyis azt, hogy tartalmazza-e az összes kötelező elemet és megfelelő-e a szerkezete. Megvizsgálja az illetékességet is, azaz azt, hogy a megfelelő bírósághoz nyújtották-e be a keresetet – például a lakóhely vagy az ügy jellege szerint illetékes bírósághoz. Továbbá ellenőrzi, hogy nincs-e perakadály, vagyis olyan jogi ok, ami megakadályozná a per megindítását.

1.4. Lehetséges döntések

A vizsgálat eredményétől függően a bíróság háromféle döntést hozhat. Ha a keresetlevél hiányos, hiánypótlásra hívja fel a felperest, megjelölve, hogy mit kell pótolni és milyen határidőn belül. Súlyos formai hiba esetén a bíróság visszautasíthatja a keresetet, ami azt jelenti, hogy a pert nem indítja meg. Ha azonban a keresetlevél minden követelménynek megfelel, a bíróság kézbesíti azt az alperesnek, és ezzel hivatalosan is megkezdődik a peres eljárás.

2. szakasz: Perfelvételi szak

A sikeres perindítás után kezdődik a perfelvételi szak, amely a per egyik legkritikusabb szakasza.

2.1. Alperes ellenkérelme

A keresetlevél kézbesítése után az alperesnek lehetősége van ellenkérelmet benyújtani. Ebben a dokumentumban nyilatkozik a kereseti kérelemről, vagyis elmondja, hogy egyetért-e a felperes állításaival vagy vitatja azokat. Az ellenkérelemben előadja a védekezését, részletesen kifejti, hogy miért nem helytálló a felperes állítása vagy miért nem jogos a követelés. Csatolja a saját bizonyítékait is, amelyek az ő álláspontját támasztják alá. Amennyiben az alperesnek is van követelése a felperessel szemben, viszontkeresetet is előterjeszthet ugyanebben az eljárásban.

2.2. A perfelvételi tárgyalás

A bíróság perfelvételi tárgyalást tart, amely rendkívül fontos szakasza a pernek. Ezen a tárgyaláson a bíróság rögzíti a felek tény- és jogállításait, vagyis pontosan dokumentálja, hogy mindkét fél mit állít és mire hivatkozik. A bíróság tisztázza a vitás kérdéseket, megállapítja, hogy a felek mely pontokon értenek egyet és mely kérdésekben van közöttük nézeteltérés. Áttekinti a bizonyítékokat, hogy lássa, milyen eszközökkel kívánják a felek állításaikat alátámasztani.

2.3. Miért fontos ez a szakasz?

A perfelvételi szak kritikus pontja az egész peres eljárásnak. Itt kell ugyanis prezentálni az ügy igazolásához szükséges összes iratot és bizonyítékot. Később, az érdemi tárgyalási szakban csak kivételesen lehet új bizonyítékot csatolni, még akkor is, ha az perdöntő jelentőségű lenne. Ez a szabály arra ösztönzi a feleket, hogy már a per elején alaposan felkészüljenek és összegyűjtsék az összes releváns dokumentumot.

2.4. A perfelvétel lezárása

A bíróság végzéssel lezárja a perfelvételt, amely egy mérföldkő a per menetében. Ebben a végzésben a bíróság meghatározza a vitás kérdéseket, vagyis pontosan rögzíti, hogy milyen kérdésekben kell döntenie. Rögzíti a bizonyítási terheket is, vagyis megállapítja, hogy melyik félnek mit kell bizonyítania. A perfelvétel lezárásától kezdve új tények és bizonyítékok csak kivételesen, szigorú feltételek mellett terjeszthetők elő.

3. szakasz: Érdemi tárgyalási szak

A perfelvétel lezárása után következik az érdemi tárgyalás, ahol a bizonyítás felvételére kerül sor.

3.1. Bizonyítás felvétele

Az érdemi tárgyalási szakban kerül sor a bizonyítás felvételére, amely a per egyik legfontosabb része. Ebben a szakaszban történik a tanúk meghallgatása, amikor a bíróság azokat a személyeket hallgatja ki, akik közvetlen tudással rendelkeznek az üggyel kapcsolatos tényekről. A szakértői vélemény ismertetése során szakmai kérdésekben jártas szakemberek adnak véleményt olyan szakkérdésekről, amelyekben a bíróság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel. Szükség esetén szemle tartására is sor kerülhet, amely egy helyszíni vizsgálat, ahol a bíróság személyesen meggyőződik bizonyos tényekről vagy körülményekről. Az okirati bizonyítékok vizsgálata során a bíróság áttekinti és értékeli a benyújtott dokumentumokat, szerződéseket, levelezéseket és egyéb írásos bizonyítékokat.

3.2. Perbeszédek

A bizonyítás befejezése után a felek perbeszédet tartanak, amely az eljárás egyik kulcsfontosságú mozzanata. A perbeszédben mindkét fél összefoglalja a saját álláspontját, áttekinti, hogy szerinte milyen tényeket sikerült bizonyítani és milyeneket nem. A felek értékelik a bizonyítékokat, kifejezik véleményüket arról, hogy az egyes bizonyítékok mennyire támasztják alá az állításaikat. A perbeszédben a felek fenntarthatják az eredeti kérelmeiket, vagy akár módosíthatják is azokat, ha a bizonyítás során kiderült új körülmények ezt indokolják.

3.3. Ítélethozatal

A bíróság a perbeszédek meghallgatása után ítélettel dönt a felek közötti jogvitában. Ha helyt ad a keresetnek, az azt jelenti, hogy a felperes nyerte a pert, és a bíróság az ő követelését megalapozottnak találta. Ha elutasítja a keresetet, akkor az alperes nyer, mert a bíróság nem találta megalapozottnak a felperes követelését. Részleges pernyertesség esetén a bíróság részben ad helyt a keresetnek, vagyis az ítélet mindkét felet részben nyertesnek és részben vesztesnek tekinti.

A jogorvoslat

Fellebbezés

Az első fokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, amely a perdöntő fél számára lehetőséget biztosít arra, hogy a magasabb szintű bíróság is megvizsgálja az ügyet. A fellebbezést az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A fellebbezést formálisan az első fokú bírósághoz kell benyújtani, de azt a másodfokú bíróság bírálja el. A másodfokú bíróság döntése jogerős, vagyis utána a per alapvetően lezárul.

Felülvizsgálat

Kivételes esetekben a jogerős ítélet ellen felülvizsgálat kérhető a Kúriától, amely Magyarország legfelsőbb bírósága. A felülvizsgálat azonban nem minden ügyben lehetséges, csak akkor, ha az ítélet jogszabálysértést tartalmaz, és akkor is csak korlátozott esetkörben. A Kúria elsősorban jogkérdésekben dönt, a tényállást általában nem vizsgálja felül.

A per időtartama

Egy átlagos polgári per sajnos hosszú ideig tarthat, és az időtartam nagymértékben függ az ügy bonyolultságától. Egyszerű ügyekben, ahol a tényállás egyértelmű és kevés bizonyíték van, a per 6-12 hónapig tarthat. Az átlagos per azonban jellemzően 1-2 évig húzódik el. Bonyolult ügyekben, ahol sok bizonyítékot kell felvenni, esetleg szakértői véleményre is szükség van, a per 2-4 évig is eltarthat. Extrém esetekben, különösen ha több fellebbezési fordulóra is sor kerül, a per akár 10 évig is elhúzódhat.

A per hosszát több tényező is befolyásolja. A bíróság leterheltsége meghatározó lehet, mivel ha egy bíróságnál sok az ügy, lassabban halad az eljárás. A bizonyítás bonyolultsága szintén jelentős szerepet játszik – minél több tanút vagy szakértőt kell meghallgatni, annál tovább tart a per. A felek együttműködése is fontos: ha a felek együttműködők és határidőre benyújtják a beadványaikat, az felgyorsítja az eljárást. Végül a fellebbezések száma is meghatározó, mivel minden fellebbezési forduló hosszabbítja az eljárás időtartamát.

A felek kötelezettségei

A polgári perrendtartás előírja, hogy a feleknek több fontos kötelezettségük van az eljárás során. Kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását, vagyis aktívan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a per gyorsan és hatékonyan lezáruljon. A feleknek tényállításaikat a valóságnak megfelelően kell előadniuk, tilos megtéveszteni a bíróságot hamis vagy valótlan állításokkal. Együtt kell működniük a bírósággal, meg kell jelenniük a tárgyalásokon, be kell nyújtaniuk az iratokat határidőre. Végül a feleknek jóhiszeműen kell eljárniuk, ami azt jelenti, hogy nem használhatnak tisztességtelen eszközöket vagy megtévesztő módszereket az érdekeik érvényesítésére.

Jogi képviselet

Bizonyos ügyekben kötelező a jogi képviselet, vagyis csak ügyvéd járhat el a fél képviseletében. Törvényszéki eljárásban minden esetben kötelező az ügyvédi képviselet. A fellebbezési eljárásban szintén kötelező ügyvédet meghatalmazni. A felülvizsgálati eljárásban, amikor az ügy a Kúria elé kerül, szintén kötelező a jogi képviselet. Járásbírósági ügyekben nem kötelező ügyvédet fogadni, de erősen ajánlott, mivel a jogi képviselet jelentősen növeli az esélyeket a per megnyerésére.

Költségek

A polgári per több költséggel is jár. A bírósági illeték a pertárgyérték 6%-a, amelyet a perindításkor kell megfizetni. Az ügyvédi díj szabad megállapodás tárgya, vagyis a felperesnek egyedi szerződést kell kötnie az ügyvédjével a díjazásról. A szakértői díj változó, attól függ, hogy milyen szakértőre van szükség és mennyi munkát kell végeznie. Fontos tudni, hogy a költségeket végső soron a pervesztes viseli – ha tehát nyersz, az ellenfeled köteles megtéríteni az általad viselt költségeket.

Egyezség a perben

A per bármely szakaszában lehetőség van egyezség megkötésére a felek között. Ha a felek megegyeznek, az egyezséget a bíróság jóváhagyja és bírósági egyezségként jegyzőkönyvezi. Az egyezségnek ítéleti hatálya van, ami azt jelenti, hogy ugyanúgy végrehajtható, mintha a bíróság hozott volna ítéletet. Az egyezség gyakran gyorsabb és olcsóbb megoldás mindkét fél számára, mivel elkerülhető a további tárgyalások és fellebbezések költsége és időigénye.

A per lépései összefoglalva

A polgári per menete összefoglalva a következő lépésekből áll: keresetlevél benyújtása a felperes által, majd a bíróság vizsgálata és kézbesítés következik. Az alperes ellenkérelmet nyújt be, ezt követi a perfelvételi tárgyalás. A perfelvétel lezárása után érkezik az érdemi tárgyalás, ahol a bizonyítást veszik fel. A perbeszédek után az első fokú ítélet megszületik. Ha valamelyik fél fellebbez, másodfokú eljárásra kerül sor, amely jogerős ítélettel zárul. Végül, ha szükséges, végrehajtási eljárás következhet.

Gyakorlati tanácsok

Készülj fel alaposan és gyűjtsd össze előre az összes releváns bizonyítékot. Tartsd be szigorúan a határidőket, mert a mulasztásnak súlyos következményei lehetnek. Légy őszinte az előadásaidban, mert a valótlan állítások hátrányodra válhatnak. Fontold meg az egyezség lehetőségét, mivel gyakran mindkét félnek előnyösebb lehet, mint a per végigvitele. Végül bízd ügyvédre a képviseletedet, hiszen a jogi képviselet sokat javíthat az esélyeiden a perben.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Bírósági eljárásban szinte minden esetben érdemes szakember segítségét kérni. Szükséged lehet ügyvédre a keresetlevél elkészítéséhez, az ellenkérelem megírásához, a tárgyalásokon való képviselethez, a bizonyítékok megfelelő prezentálásához és a jogorvoslati lehetőségek kihasználásához. A peres képviseletben jártas ügyvéd végigkíséri az egész eljárást. Általános polgári jogi kérdésekben jártas szakember tud segíteni a perrel kapcsolatos döntések meghozatalában.